- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 42
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Az is a reklámjog hatálya alá esik, vagy külön törvények szabályozzák?
Lehet-e kéretlen levelet küldeni e-mailben, postán, és hová lehet panaszt tenni?
Ha egy cég a reklámjában nyíltan összehasonlítja saját termékét a konkurenciáéval, és azt állítja, hogy az övé jobb, az megengedett?
Milyen eljárást indíthat egy versenytárs, ha szerinte a konkurens reklámja tisztességtelenül denigrálja őt?
A bírósághoz lehet fordulni, vagy a GVH-hoz?
Alkalmazható-e a ‘reklámadó’ még Magyarországon, és milyen hatással van a cégek marketingköltségeire?
Jól tudom, hogy korábban bevezették, de halasztották a hatályát?
Ha azt mondom, hogy ‘a termékem 50%-kal hatékonyabb’, muszáj laboreredményeket bemutatnom?
Mennyi hirdetés lehet egy órában, és van-e eltérés a közszolgálati és kereskedelmi csatornák közt?
Elfogadható-e, ha a reklámszlogen ‘legjobb a piacon’, de nincs konkrét összehasonlítás?
Ez pusztán dicséret, vagy bizonyíték is kell?
Mikor tekinthető egy reklám túlzottan erotikus vagy szexuális jellegűnek, és hogyan szabályozzák ezt?
Van erre konkrét leírás, vagy a hatóságok egyedi elbírálás alapján döntenek?
Érdekel, hogy a megtévesztő reklám pontosan milyen helyzetekben valósul meg. Például, ha egy cég túlzó állításokat tesz a termékről, vagy ha rejtett költségeket hallgat el, az megtévesztőnek számít-e?