- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 42
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Biztosan van valami bírság vagy jogi következmény.
Tudom, hogy a kiskorúak védelme kiemelt szempont, és bizonyos termékek reklámját korlátozzák, ha gyermekekhez szólnak. Milyen konkrét előírások vonatkoznak erre, és mi tilos?
Sok hirdetést látni a televízióban, de gondolom, a vényköteles gyógyszereket nem lehet így reklámozni. Hogyan működik ez?
Ha csak felületet adnak, felelősek a hirdetések tartalmáért?
Vannak-e korlátozások a nagyszabású árengedményes akciók reklámozására, mint például a ‘Black Friday’ kampányok?
Olvastam, hogy a valótlan kedvezmények (mondjuk előzetesen felpumpált ár, majd visszaengedve) megtévesztő reklámnak számítanak.
Mennyi ideig őrizhető meg a reklámhoz kapcsolódó dokumentáció, például a kampány anyagai?
Van-e előírás arról, hogy a cég meddig köteles bizonyítani a reklám állításainak valóságtartalmát?
Ha egy magyar cég másik tagállamban is hirdet, akkor a magyar vagy az ottani szabályok lesznek mérvadók?
Ha egy étrend-kiegészítő gyártó azt mondja, hogy ‘ez a kapszula megelőzi a rákot’, az milyen jogi következményeket vonhat maga után?
Előfordul, hogy az online cikkekben elbújik a reklám és nem derül ki, hogy szponzorált tartalomról van szó. Milyen előírás vonatkozik erre?
Milyen feltételekkel lehet termékelhelyezést alkalmazni?