- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 53
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Sok szerződésben csak nagyon röviden említik a témát, például ‘A felek a következő munkákra szerződnek…’. Vajon miért lehet ez problémás, és hogyan írjuk le részletesebben, hogy elkerüljük a félreértéseket?
Milyen lépésekből áll a szerződés hatályon kívül helyezése (megszüntetése) közös megegyezéssel?
Van-e formailag külön előírás, vagy elég egy nyilatkozat?
Elég annyit írnom, hogy ‘a munka 2024. március 15-ig elkészül’, vagy kell valamiféle biztosíték is, ha csúszás lesz?
Mit jelent a hatályba lépés és a keletkezés különbsége?
Mennyire fontos, hogy a szerződés mellékletei is hivatkozva legyenek a fődokumentumban?
Ha van műszaki leírás, árajánlat, ütemterv, csatoljuk mellékletként?
Kötelező-e magyar nyelven elkészíteni a szerződést Magyarországon, vagy lehet idegen nyelven is?
Ha idegen nyelven írjuk, érvényes?
A szóban megtárgyalt módosítás érvényes lehet?
Miben különbözik az, ha bírósági úton, választottbíróság előtt vagy mediációval intézzük a konfliktusokat?
Ha még nem véglegesítjük a feltételeket, de szeretnénk elköteleződni, melyiket alkalmazzuk?
Elég-e a szerződéskészítésnél a jogszabályi sablonokra támaszkodni, vagy ajánlott ügyvéd segítségét kérni?
Mikor lehet elég egy minta, és mikor kockázatos?