Kérdések jogászoknak Találatok 1555

Szeretnék végrendeletet készíteni, hogy a vagyonomat a saját elképzeléseim szerint osszam el a halálom után, és nem a törvényes öröklés szabályai szerint, de nem tudom pontosan, hogy elegendő-e, ha saját kezűleg megírom és aláírom, vagy szükség van közjegyzőre vagy tanúkra a végrendelet érvényességéhez. Szeretném tudni, milyen formai hibák vezethetnek a végrendelet érvénytelenségéhez, és hogy hogyan tudom biztosítani, hogy a halálom után valóban megtalálják és érvényesítsék az akaratomat.

Két üzlettársammal szeretnénk egy korlátolt felelősségű társaságot alapítani, és ügyvéd segítségével már elkészítettük a társasági szerződést, de nem tudjuk, mennyi ideig tart, amíg a cégbíróság ténylegesen bejegyzi a céget, és mikortól kezdhetünk el ténylegesen számlát kiállítani. Szeretném tudni, hogy elektronikus úton történő bejegyzés esetén milyen határidőkkel számolhatunk, és mi történik, ha a cégbíróság hiánypótlásra szólít fel bennünket valamelyik dokumentum miatt.

A cégünk évek óta egy adott márkanév alatt működik Magyarországon, amelyet be is jegyeztettünk hazai védjegyként, de most felfedeztük, hogy egy külföldi cég ugyanazt a nevet más országokban is bejegyeztette saját védjegyeként, és most terjeszkedni szeretne a mi piacunkra is. Szeretném tudni, hogy a mi hazai védjegyünk milyen védelmet nyújt a külföldi cég terjeszkedésével szemben, és hogy nemzetközi szinten milyen lépéseket tehetünk a saját márkanevünk szélesebb körű védelme érdekében.

A cégünk egy új játékterméket szeretne reklámozni, amelynek célközönsége elsősorban a gyermekek, és televíziós, valamint online kampányt tervezünk, de nem tudjuk pontosan, milyen speciális korlátozások vonatkoznak a kiskorúaknak szóló reklámokra Magyarországon. Szeretném tudni, hogy milyen tartalmi elemeket tilos alkalmazni egy ilyen reklámban, milyen időszakokban és milyen műsorok mellett nem sugározható gyermekeknek szóló reklám, és hogy milyen szankcióra számíthatunk, ha megsértjük ezeket az előírásokat.

Hobbiként drónozom, és egy alkalommal, anélkül hogy tudtam volna róla, egy repülőtér korlátozott légterének közelében repültettem a drónomat, amit a hatóság észlelt és felszólított, hogy azonosítsam magam. Szeretném tudni, hogy egy ilyen, akaratlan szabálysértés esetén milyen szankcióra számíthatok, milyen mértékű bírságot szabhatnak ki rám, és hogy a drónom elkobzására is sor kerülhet-e emiatt.

Néhány éve kötöttem életbiztosítást, amelyben akkoriban még a volt házastársamat jelöltem meg kedvezményezettként, de azóta elváltunk, és szeretném, ha a gyermekeim lennének a jogosultak haláleset esetén. Nem tudom, hogy ehhez elegendő-e egy egyszerű írásbeli nyilatkozat a biztosító felé, vagy szükség van valamilyen hivatalos okirat módosítására, illetve hogy a korábbi kedvezményezett hozzájárulása szükséges-e a változtatáshoz.

A bankszámlakivonatomat átnézve észrevettem, hogy a hitelkártyámhoz kapcsolódóan több olyan díjat is levontak, amelyekről a szerződéskötéskor nem tájékoztattak egyértelműen, és amelyek nem szerepelnek átláthatóan a kártya kondíciós listáján sem. Szeretném tudni, hogy egy ilyen, nem megfelelően közölt díj jogszerűen felszámítható-e, és milyen módon kérhetem vissza a már levont, álláspontom szerint jogosulatlan összegeket a bankomtól.

Egy online videóreklámunkban egy népszerű zeneszám rövid részletét használtuk fel háttérzeneként, és most a jogtulajdonos ügynöksége felszólító levelet küldött, amelyben jelentős összegű díjat és a reklám azonnali eltávolítását követeli. Szeretném tudni, hogy egy ilyen felszólítás esetén milyen jogi kockázattal néz szembe a cégünk, van-e lehetőségünk tárgyalni a követelt összegről, és hogy a jövőben hogyan kerülhetjük el a hasonló szerzői jogi jogsértéseket a reklámjainkban.

Családi gazdálkodóként pályáztam egy fiatal gazda támogatásra, amit meg is kaptam, de a Magyar Államkincstár utólagos ellenőrzése során megállapította, hogy az egyik vállalt kötelezettséget csak részben teljesítettem egy aszályos év miatt. Most felszólítást kaptam a támogatás egy részének visszafizetésére kamatokkal együtt. Szeretném tudni, hogy a vis maior bejelentés utólag is figyelembe vehető-e, és milyen határidőn belül nyújthatok be fellebbezést a határozat ellen.

Kisebbségi részvényesként azt tapasztalom, hogy a többségi tulajdonos rendszeresen olyan üzleti döntéseket hoz, amelyek elsősorban az általa irányított másik cégének kedveznek, a mi társaságunk kárára, például piaci ár alatt adunk el neki termékeket. Szeretném tudni, hogy ez a magatartás jogsértésnek minősül-e, és milyen jogi eszközökkel léphetek fel a többségi tulajdonossal szemben a kisebbségi részvényesek érdekeinek védelmében.