- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 56
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Például a pénzügyi felügyelet (MNB), a médiahatóság, a fogyasztóvédelem: mind ezek a közigazgatási rendszer részét képezik?
Ki minősül ügyfélnek egy adott hatósági ügyben, és van-e különbség a közvetlen érintett és az érdekelt személy között?
A közelmúltban változások történtek a közigazgatási perek szervezetrendszerében. Mely bíróságok járnak el közigazgatási ügyekben, és hogyan jut oda az ügy?
A közigazgatás sokszor nem csak hatósági jogkörben jár el, hanem szerződéseket is köt közszolgáltatásra vagy infrastruktúra-fejlesztésre. Ezek mennyiben különböznek a polgári jogi szerződésektől, és miért számítanak külön típusnak?
Mi történik, ha a közigazgatási bírói felülvizsgálat eredményeképpen a bíróság megsemmisíti a hatóság döntését?
Új eljárás indul, vagy a bíróság maga dönt?
Mik a hatályos szabályok a közfeladatot ellátó szervezetek adatkiadási kötelezettségére vonatkozóan?
Ha egy újságíró közérdekű adatot kér, például az önkormányzat szerződéseiről, a közigazgatási szerv köteles kiadni?
A GDPR szerint ilyenkor is közigazgatási szankciókra számíthat a hatóság, vagy inkább belső fegyelmi eljárás?
Az orvosok, ügyvédek, mérnökök, tanárok: mind szabályozott szakma?
Például a Magyar Orvosi Kamara vagy a Mérnöki Kamara is köztestület. Hogyan felügyeli ezeket az állam?
Láttam, hogy bizonyos esetekben a jegyző vagy más szerv ellenjegyzi az önkormányzati rendeleteket. Miért fontos ez a formai elem?