- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 42
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Hallottam, hogy erősen korlátozott, sőt szinte tiltott. Pontosan mi megengedett, és mi nem?
Például, ha valami finom betűméretben vagy a képernyő alján van, az nem felel meg ennek az elvnek?
Meddig mehet el egy celeb a termékdicséretben anélkül, hogy megtévesztő legyen?
Hallottam a fogyasztóvédelmi hatóságról, a GVH-ról, a Médiatanácsról, de nem tudom, melyik milyen területeken jár el.
Lehet-e ‘best of’ típusú díjakat, plecsniket szerepeltetni egy reklámban anélkül, hogy megneveznénk, ki adta a díjat?
És ha a díj valójában csak egy marketingfogás, amit maga a cég kreált?
Mit kell feltüntetni egy élelmiszerreklámban, ha például a ‘light’, ‘bio’ vagy ‘gluténmentes’ szót használjuk?
Vannak speciális jelölések, amiket kötelező?
Láttam, hogy a fogyasztó megtévesztése mellett van olyan kategória, hogy agresszív reklám, amely nyomásgyakorlást jelent. Ezt hogyan értelmezik?
A szoftverek, appok, streaming platformok marketingje során más szabályok érvényesek, mint a hagyományos termékeknél?
Ha online lehetek esélyes egy nyereményre, ez szerencsejátéknak minősül?
Hogyan védik a fogyasztót a ‘rossz hírnévre alapozott’ reklámokkal szemben, amelyek ijesztgetnek?
Például, ha egy cég rámutat, hogy a konkurens termék ‘karcinogén’ lehet, holott nincs bizonyíték?