- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 57
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Mi a különbség a hivatalból üldözendő és a magánindítványos ügyek között?
Mikor és milyen alapon élhetünk ezzel a rendkívüli perorvoslattal?
Hogyan alakul a börtönben letöltött büntetés alatti magaviselet hatása a feltételes szabadságra?
Mi az az ún. „jó magaviselet” és mennyi idő után lehet kérni a szabadulást?
Van-e különbség az aljas indokból és a nyereségvágyból elkövetett emberölés büntetése között?
Melyik minősül súlyosabban és miért?
Mindkettő anyagi kárt okozhat, de eltérő a tényállás és a szándék. Hogyan dönti el a bíróság?
Mi a garázdaság a magyar Btk. szerint, és miért minősül közrendre veszélyes cselekménynek?
Miben tér el az egyszerű testi sértéstől?
Milyen bűncselekménytani alapfogalmakat ismer a magyar büntetőjog (például tettesség, részesség)?
Amikor bűncselekményről beszélünk, sokszor hallani olyan kifejezéseket, mint tettes, közvetett tettes, bűnsegéd, felbujtó. Felmerül a kérdés, miképpen különböztetjük meg ezeket a szerepeket, és van-e köztük eltérés a büntetési tételek vonatkozásában.
Ha kiskorú ellen követnek el erőszakos bűncselekményt, van-e fokozott védelem?
Miért folytatódik az ügy akkor is, ha a sértett ‘megengedné’?
Kaphat-e egy magyar bírósági ítélet nyomán valaki kitiltást vagy kiutasítást az országból?
Van-e összefüggés a külföldi állampolgárok büntetőjogi felelőssége és az idegenrendészeti intézkedések között?