- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 57
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Lehet-e aktív szerepe a tények felderítésében, vagy csak a felek érvelését figyeli?
Milyen jogi helyzet alakul ki, ha a sértett és az elkövető közvetítői eljárásban (mediáció) vesz részt?
Megszüntetheti-e ez a büntetőeljárást, és mik a feltételei?
Létezik-e tényleges életfogytig, és van-e lehetőség kegyelemre?
Megsértik így a sértett érdekeit?
Ha valaki fizikai bántalmazást végez, milyen kategóriába sorolják a Btk. szerint, és mivel indokolják a súlyosabb büntetési tételeket?
Ha valaki pszichés állapotban követte el a tettet, kap-e kényszergyógykezelést?
Mi a célja a külön gyermek- vagy ifjúsági bírósági eljárásoknak?
Hogyan határozzák meg a büntetőjogban a bűncselekmény felkészülési, kísérleti és befejezett szakaszait?
A cselekmények megvalósításának különböző stádiumaihoz eltérő büntetőjogi következmények kapcsolódhatnak. Felmerül, hogy a büntetés mértéke hogyan változik, ha valaki csak előkészületet tesz, vagy már kísérletet hajt végre, de végül nem fejezi be a bűncselekményt.
Az egyik egyedi, a másik általános érvényű?
Például enyhítő vagy súlyosító körülmények megléte, az elkövető személyisége, a korábbi büntetett előélet stb. Hogyan hat a bírói gyakorlatra?