- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 1555
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Építési jog
- Fogyasztói hitelezés törvényi szabályozása
- Jogi támogatás külföldiek számára
- Kereskedelmi jog
- Kisebbségi részvényesi jogok védelme
- Kockázatkezelés és megfelelőség
- Környezetvédelmi jog
- Közigazgatási jog
- Légi közlekedési jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szállítási jog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Mi a folyamata Magyarországon a polgári esküvőnek, van-e várakozási idő?
A GDPR szerint ilyenkor is közigazgatási szankciókra számíthat a hatóság, vagy inkább belső fegyelmi eljárás?
Az online platformok gyakran használnak algoritmusokat, amelyek egy pillanat alatt változtatják a szállás vagy repülőjegy árát a kereslet függvényében. Ez nem ütközik-e a fogyasztóvédelmi normákba?
Milyen különbségek vannak az utazásszervező és az utazásközvetítő vállalkozások jogi felelőssége között?
Az utazásszervező (tour operator) az, aki a turisztikai csomagokat összeállítja, szerződést köt az utasokkal, és felelős azok teljesítéséért. Az utazásközvetítő ezzel szemben általában csak közvetít szolgáltatásokat – például repülőjegyet, szállást foglal –, de nem feltétlenül ő a végső szolgáltató. A jogszabályok szerint eltérő kötelezettségeik és felelősségi köreik vannak, különösen, ha panasz vagy kártérítési igény merül fel az utas részéről.
Az ún. ‘egyéb magyar’ (pl. erdélyi, felvidéki, vajdasági) hogyan igazolhatja a magyar származást? Kell-e lakcím Magyarországon?
Hallottam, hogy régen igen, de most is van rá előírás?
Elfogadható-e, ha a reklámszlogen ‘legjobb a piacon’, de nincs konkrét összehasonlítás?
Ez pusztán dicséret, vagy bizonyíték is kell?
Milyen esetekben lehet megtámadni egy szerződést akarathiba (tévedés, megtévesztés, kényszer) miatt?
Előfordul, hogy az egyik fél téved, vagy a másikat megtévesztik. Milyen feltételek kellenek a megtámadáshoz és mik a jogkövetkezmények?
Mikor tekinthető egy reklám túlzottan erotikus vagy szexuális jellegűnek, és hogyan szabályozzák ezt?
Van erre konkrét leírás, vagy a hatóságok egyedi elbírálás alapján döntenek?
Mik a kötelező védőnői szolgálat szabályai, és mit tehet a védőnő, ha a család elzárkózik?
Megtagadhatja a szülő a védőnői látogatást?