- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 53
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Ha a szerződéshez személyes adatokat is kérünk, milyen GDPR-előírásokra kell figyelni?
Hogyan írjuk bele a szerződésbe a felek elérhetőségeit (e-mail, postacím) és miért fontos a változásbejelentés?
Elég, ha csak a cég székhelyét írjuk, és az e-mail címet kihagyjuk?
Miért érdemes záradékban kikötni a szerződés egyes részeinek érvénytelensége esetén a többi rész hatályban maradását?
Nem lenne egyértelmű enélkül is, hogy a többi rész érvényes?
Használható-e elektronikus aláírás, és milyen típust érdemes választani a szerződéskötéshez?
Elég az egyszerű e-mailes elfogadás, vagy kell minősített e-aláírás?
Például ha euróban állapodunk meg, de forintban fizet a másik fél, miként szabályozzuk az árfolyamot és az időpontot?
Kötelező e szerint módosítani a szerződést?
Sokszor találkozom olyan szerződésekkel, amelyek nem említenek semmilyen jogszabályt, mégsem tűnnek problematikusnak. Mégis, azt hallottam, hogy a szerződéskészítés során hasznos lehet utalni a vonatkozó törvényi előírásokra. Vajon miért és milyen módon célszerű ezeket megemlíteni a szövegben?
Ha túl sok információt zsúfolok egy dokumentumba, az káoszhoz vezethet. Gondolkodom címsorok, pontok, aláfejezetek alkalmazásán, de nem tudom, mi az optimális szerkezet, és milyen szempontokat érdemes különválasztani. Mit tanácsolnak a profik?
Mikor alkalmazzuk a szerződési biztosítékok különböző formáit (óvadék, kezesség, garancia)?
Mi a fő különbség ezek között?
Elhagyható, vagy jogkövetkezménye van?