Kérdések jogászoknak Találatok 1555

Gyakran említik például az ICC-t, LCIA-t vagy a SIAC-ot mint intézményes választottbíróságot, míg ad hoc eljárásról is hallhatunk. Miben térnek el a gyakorlatban?

Magyarországon gyakran halljuk, hogy a földbirtokszerkezet szétaprózott és ezért nehézkes a gazdálkodás. A birtokrendezés talán segít ezen?

Ha a főnököm ideiglenesen áthelyez másik munkakörbe, vagy más városba küld, ez törvényes?

Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.

A belterületbe vonásnál kérni kell engedélyt?

Előfordulhat, hogy a kisebb vállalkozások azt gondolják, nincs szükségük írott szabályzatra. Mi a valóság?

Hallottam a fogyasztóvédelmi hatóságról, a GVH-ról, a Médiatanácsról, de nem tudom, melyik milyen területeken jár el.

Egyelőre annyit tudok, hogy a jövedelemigazolás és a KHR-ellenőrzés kötelező, de vajon milyen további dokumentumokra vagy információkra lehet szükség? Megteheti-e a bank, hogy túl sok személyes adatot kérjen be tőlem?

Megsértik így a sértett érdekeit?

Például egy határozatlan idejű szolgáltatási szerződésnél. Elég csak értesíteni a másik felet, vagy kártérítést is kell fizetni?