- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 1283
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Mikor alkalmazzuk a szerződési biztosítékok különböző formáit (óvadék, kezesség, garancia)?
Mi a fő különbség ezek között?
Ha valaki feltölti a művét a cloudra, elvész a jog?
Ha tűz üt ki, kinek kell riasztani a tűzoltókat, ki vezeti az evakuálást?
Mit tehet az utas, ha az utazási irodánál kötött szerződés szerinti program nem valósul meg?
Például, ha az utazás során egy ígért fakultatív kirándulás elmarad, vagy a hirdetett szálloda helyett máshová viszik őket, milyen jogorvoslatot kaphatnak az érintettek?
Mi van a mentálisan sérült vagy súlyos demens betegek jogi helyzetével?
Ha a bíróság kimondta a válást, mikor lép hatályba és kell-e külön bejegyeztetni?
Sokan hallottak már arról, hogy az energetikai jog különösen fontos terület a villamos energia, a földgáz és egyéb energiahordozók szabályozásában. De mégis, mi az elsődleges célja és milyen alapelvek mentén szerveződik ez a jogterület?
Hallottam, hogy fogyasztóvédelmi vagy GVH-bírság is jöhet, de konkrétan milyen szankciók lehetnek? Esetleg lehet-e bírósági tiltó végzés is?
Van-e előírás arra, hogy évente hány jegyet kell kapnia a diáknak, illetve milyen formában kap visszajelzést az eredményeiről?
Bevonható-e ingatlanfedezetként egy harmadik személy lakása, ha a hitel nem az ő nevére szól?
Megengedett-e, hogy a szülőm a saját lakásával kezességet vállaljon a kölcsönömért?