- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 61
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Építési jog
- Fogyasztói hitelezés törvényi szabályozása
- Jogi támogatás külföldiek számára
- Kereskedelmi jog
- Kisebbségi részvényesi jogok védelme
- Kockázatkezelés és megfelelőség
- Környezetvédelmi jog
- Közigazgatási jog
- Légi közlekedési jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szállítási jog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
A megbízási szerződést eltérően kell megszerkeszteni, mint mondjuk egy vállalkozási vagy adásvételi szerződést. Melyek azok a pontok, amelyeket feltétlenül bele kell foglalnom egy megbízási szerződésbe, hogy később ne legyen vitás kérdés?
Milyen joghatással jár, ha a szerződésminta, amit egyik fél adott, általános szerződési feltételnek minősül?
Könnyebb a másik félnek megtámadni, ha tisztességtelen?
Ki a felelős, ha a szerződéskötésben közreműködő ügyvéd hibásan fogalmazza meg a szöveget, és ezzel kár éri az egyik felet?
Az ügyvéd felelősségbiztosítása ilyenkor érvényes?
Milyen szerepe van a szerződésben a felelősségkorlátozásnak (limitation of liability)?
Mennyire érvényesíthető, ha valakinek tényleg nagy kára keletkezik?
Van-e külön szabály arra, ha a szerződéskötés telefonon vagy chaten történik, de később nincs aláírt dokumentum?
Érvényes így is, és mi a bizonyíték?
Mit jelent az, hogy a szerződés minősített eszközkezelő felé egyoldalúan is felmondható?
Ez a kitétel milyen jogszabályi háttérrel rendelkezik?
Mindkettőben van valaki, aki szolgáltat valamit, és valaki, aki fizet. Miért nem mindegy, hogy melyik típusba soroljuk a megállapodást?
Milyen módon szerkeszthető egy két- vagy többnyelvű szerződés, hogy ne legyen ellentmondás?
Szükséges egy ‘elsőbbségi’ nyelvi verziót kijelölni?
Érdekelne, mikor szükséges, hogy a szerződés közjegyzői okirat formájában készüljön, vagy mikor elég egy egyszerű írásbeli forma tanúk nélkül. Előfordulhat, hogy bizonyos szerződéstípusoknál a szóbeli megállapodás is érvényes, de mégis érdemes írásba foglalni?
Mit kell tudni a szerződések aláírásának tanúk vagy ügyvédi ellenjegyzés melletti érvényességéről?
Van, hogy tanúkra hivatkoznak, de máskor ügyvédi ellenjegyzést hallok, pl. ingatlannál. Mi a különbség?