- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 61
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Építési jog
- Fogyasztói hitelezés törvényi szabályozása
- Jogi támogatás külföldiek számára
- Kereskedelmi jog
- Kisebbségi részvényesi jogok védelme
- Kockázatkezelés és megfelelőség
- Környezetvédelmi jog
- Közigazgatási jog
- Légi közlekedési jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szállítási jog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Miért érdemes záradékban kikötni a szerződés egyes részeinek érvénytelensége esetén a többi rész hatályban maradását?
Nem lenne egyértelmű enélkül is, hogy a többi rész érvényes?
Használható-e elektronikus aláírás, és milyen típust érdemes választani a szerződéskötéshez?
Elég az egyszerű e-mailes elfogadás, vagy kell minősített e-aláírás?
Például ha euróban állapodunk meg, de forintban fizet a másik fél, miként szabályozzuk az árfolyamot és az időpontot?
Kötelező e szerint módosítani a szerződést?
Sokszor találkozom olyan szerződésekkel, amelyek nem említenek semmilyen jogszabályt, mégsem tűnnek problematikusnak. Mégis, azt hallottam, hogy a szerződéskészítés során hasznos lehet utalni a vonatkozó törvényi előírásokra. Vajon miért és milyen módon célszerű ezeket megemlíteni a szövegben?
Ha túl sok információt zsúfolok egy dokumentumba, az káoszhoz vezethet. Gondolkodom címsorok, pontok, aláfejezetek alkalmazásán, de nem tudom, mi az optimális szerkezet, és milyen szempontokat érdemes különválasztani. Mit tanácsolnak a profik?
Mikor alkalmazzuk a szerződési biztosítékok különböző formáit (óvadék, kezesség, garancia)?
Mi a fő különbség ezek között?
Elhagyható, vagy jogkövetkezménye van?
Például egy határozatlan idejű szolgáltatási szerződésnél. Elég csak értesíteni a másik felet, vagy kártérítést is kell fizetni?
Mit tartalmazzon a ‘Vis major’ (vis maior) klauzula, és miért érdemes beleírni a szerződésbe?
Az vis maiorra általában hivatkoznak, ha valami elháríthatatlan ok akadályozza a teljesítést. De van-e konkrét törvényi előírás, vagy inkább a felek saját maguk részletezik?