- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 55
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Építési jog
- Fogyasztói hitelezés törvényi szabályozása
- Jogi támogatás külföldiek számára
- Kereskedelmi jog
- Kisebbségi részvényesi jogok védelme
- Kockázatkezelés és megfelelőség
- Környezetvédelmi jog
- Közigazgatási jog
- Légi közlekedési jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szállítási jog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Gyakran hallhatunk arról, hogy bizonyos típusú biztosításokat a jogszabály kötelezővé tesz (például a gépjármű-felelősségbiztosítás), míg más szerződések teljesen szabadon választhatók. De pontosan melyik körbe tartoznak egyes biztosítási formák, és milyen következményekkel jár, ha valaki nem rendelkezik a szükséges fedezettel?
Sokakban keverednek e fogalmak: balesetbiztosítás, betegségbiztosítás, egészségbiztosítás. Melyik mire nyújt fedezetet, és mit jelent pontosan a baleseti eredet?
Lehet-e egy magánszemély két vagy több biztosítótól ugyanolyan fedezetű szerződést kötni ugyanarra a kockázatra?
Működik ez a halmozás, vagy van szabály, hogy a kár után csak egy biztosítótól kaphatok kártérítést?
Mikor lehet a biztosító mentesül az utasbiztosítás kifizetése alól külföldön történt kárnál?
Utazás előtt gyakran kötünk utasbiztosítást, majd ha baleset vagy betegség történik, a biztosítótól várjuk a térítést. Ám mit mondanak a feltételek bizonyos extrém helyzetekre, például extrém sport, vagy ha az utas alkoholos befolyásoltság alatt szenved sérülést?
Sokan panaszkodnak, hogy rengeteg iratot kell benyújtani (számlák, fotók, rendőrségi jegyzőkönyv). Meddig mehet el a biztosító ezekben a követelésekben?
Hol lehet ilyen esetben további jogorvoslatot kérni?
Előfordulhat, hogy a biztosítási ügynök nem a valóságnak megfelelő információt közöl a szerződéssel, díjakkal vagy feltételekkel kapcsolatban. A szerződő fél gyakran a biztosítót hibáztatja ilyenkor. De milyen jogi szabályok alapján állapítják meg a felelősséget a biztosító és az ügynök között?
A biztosítási szerződés lényege, hogy a biztosító díj ellenében vállalja, hogy meghatározott kockázat bekövetkezése esetén meghatározott szolgáltatást nyújt a szerződőnek vagy a kedvezményezettnek. Ezt a fogalmat a vonatkozó magyar törvények és a Polgári Törvénykönyv kiegészítő rendelkezései is részletezik. De pontosan milyen definíció szerepel a hazai jogszabályokban, és melyek azok az elemek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felek között biztosítási jogviszony jöjjön létre?
Hogyan zárható ki a biztosítási csalás, például ha valaki valótlan káreseményt jelent be?
Gyakori, hogy a biztosítók gyanakodnak, amikor ismeretlen körülmények között eltűnt egy drága tárgy. Milyen módszerekkel vizsgálják, és mik a jogi következmények a csalónak?
Miért lehet fontos egy bűnügyi feljelentés rendőrségi jegyzőkönyve a betöréses lopás kárrendezésnél?
Ha a szerződő nem tesz feljelentést, a biztosító mondhatja, hogy nem téríti a kárt?