- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 48
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Mi a különbség az állami és nem állami (alapítványi, egyházi vagy magán) iskolák jogi helyzete között?
Arra vagyok kíváncsi, hogy az állami fenntartású általános és középiskolák mellett milyen jogi keretek között működnek a nem állami fenntartású intézmények. Ugyanolyan szabályok vonatkoznak-e rájuk, vagy van eltérés?
Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a felsőoktatásban hozott intézményi döntésekkel szemben?
Ha egy hallgató például vitatja az elutasított kreditelismerést, hová fordulhat?
Az intézmény felszámíthat-e plusz díjakat a képzés során?
A gyerekek és tanulók milyen jogosultságokra támaszkodhatnak, például beleszólhatnak-e az iskolai döntéshozatalba, van-e joguk kikérni a bizonyítványukat?
Sokan hallják a kifejezést, hogy oktatási jog, de nem mindig egyértelmű, mit takar pontosan. Hogyan definiáljuk ezt a fogalmat, és mely törvények határozzák meg a kereteit Magyarországon?
Mi történik a tankönyvellátással? Kötelezhetik a szülőket adott tankönyv megvásárlására?
Ingyenesek-e a tankönyvek, és milyen szabályok határozzák meg a tankönyvlistát?
Van-e különbség az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgató jogai között?
Milyen jogosítványokkal bírnak ezek az intézmények?
Milyen feltételei vannak a magántanulói jogviszonynak, és mik a legfontosabb változások a régi rendszerhez képest?
Korábban könnyebb volt magántanulóvá válni, de mintha szigorítottak volna rajta. Hogyan működik ez most?
Van-e törvényi cél a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére?