- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 56
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Ha egy hivatal elmegy egy céghez és megnézi a könyvelését vagy a termelést, ez közigazgatási jogi hatáskörben történik?
A hatóság néha kényszercselekményt alkalmaz, például lakatot tesz egy bezárásra ítélt épületre vagy elszállít egy illegális árusítópultot. Ez a közigazgatási kényszer?
Mi a jelképes államigazgatási aktus, mint például az állampolgársági eskü vagy a kitüntetés adományozása?
Vajon ezek is közigazgatási jogi aktusnak minősülnek?
A hatóságok különféle döntéseket hoznak: engedélyeket, határozatokat, végzéseket. Ezeket összefoglalóan közigazgatási aktusoknak nevezzük. De pontosan mikor beszélünk aktusról, és mi a különbség a határozat és a végzés között?
Mitől válik közigazgatási határozattá egy hatósági e-mail vagy más elektronikus üzenet?
Nem kell papír alapú hivatalos formátum?
Mi a különbség a közigazgatási bírság és a szabálysértési vagy büntető szankció között?
Elvégre mindegyik büntet?
A közigazgatás szervezeti felépítése során a feladatok és hatáskörök elosztása alapvető kérdés: hogyan dől el, hogy melyik szerv milyen ügyekben dönthet? És mi a különbség a feladatkör és a hatáskör között a közigazgatásban?
Ha a hatóság döntése szerintem törvénytelen, hova fordulhatok? És miben különbözik ez a fellebbezéstől?
Például veszélyhelyzet idején hozhat-e a kormány rendeleteket, amelyek átírják a normális eljárási rendet?
Minden állami adatot megkaphatunk, vagy vannak kivételek?