Mit jelent a bírói felülvizsgálat lehetősége a közigazgatási eljárásokban?

Pl. egy város eldöntheti, hogy dohányzási tilalmat vezet be bizonyos köztereken?

A felperesnek miért kell nagyon körültekintően megfogalmazni, hogy mit kér a bíróságtól?

Ha egy újságíró közérdekű adatot kér, például az önkormányzat szerződéseiről, a közigazgatási szerv köteles kiadni?

Egy hatósági helyszíni ellenőrzés vagy kihallgatás során jegyzőkönyvet vesznek fel. Mire szolgál és milyen bizonyító erővel bír?

Az építésügyi hatóság bírságot szabott ki rám arra hivatkozva, hogy a kerítésem magassága meghaladja a megengedett mértéket, de saját méréseim szerint az előírásoknak megfelelő magasságú, és úgy gondolom, hogy a hatóság hibásan mérte fel a helyszínt. Szeretném tudni, hogyan tudom hivatalosan vitatni a hatóság tényállás-megállapítását, kérhetek-e független szakértői felmérést, és milyen bizonyítékokkal tudom alátámasztani az álláspontomat a fellebbezésben.

A közigazgatási jogi szabályok különböző szintű jogforrásokból származnak: Alaptörvény, sarkalatos törvények, kormányrendeletek, önkormányzati rendeletek és egyebek. Hogyan épül fel ez a hierarchia, és miért fontos, hogy a felsőbb szintű jogszabályokkal összhangban legyenek az alsóbb szintűek?

Nem kell papír alapú hivatalos formátum?

Például veszélyhelyzet idején hozhat-e a kormány rendeleteket, amelyek átírják a normális eljárási rendet?

Hogyan dől el, hogy adott témában melyik szerv lép fel?