Mit jelent a közigazgatási aktus fogalma?

A közigazgatási szervek számos döntést hoznak, de ezeket a döntéseket valamilyen jogszabályi felhatalmazásra kell alapozniuk. Hogyan érvényesül a törvényesség elve, és milyen következményekkel jár, ha egy hatóság jogszabályt sért?

Például az építési szabályzatot, a rendezési tervet hogyan készítik és hagyják jóvá?

Például veszélyhelyzet idején hozhat-e a kormány rendeleteket, amelyek átírják a normális eljárási rendet?

A közigazgatási jogi szabályok különböző szintű jogforrásokból származnak: Alaptörvény, sarkalatos törvények, kormányrendeletek, önkormányzati rendeletek és egyebek. Hogyan épül fel ez a hierarchia, és miért fontos, hogy a felsőbb szintű jogszabályokkal összhangban legyenek az alsóbb szintűek?

A lakóhelyem szerinti önkormányzat egy új helyi rendeletet fogadott el, amely szerintem indokolatlanul hátrányosan érinti a kisvállalkozókat egy adott tevékenységi körben, miközben a nagyobb cégeket kedvezőbb szabályok alá vonja. Szeretném tudni, hogy egy önkormányzati rendelet jogszerűségét ki és hogyan vizsgálhatja felül, milyen fórumhoz fordulhatok, ha úgy gondolom, hogy a rendelet magasabb szintű jogszabályba vagy az egyenlő bánásmód elvébe ütközik, és milyen esélyekkel indulhatok egy ilyen eljárásban.

Láttam, hogy bizonyos esetekben a jegyző vagy más szerv ellenjegyzi az önkormányzati rendeleteket. Miért fontos ez a formai elem?

A másodfokú hatóság elutasította a fellebbezésemet egy adóügyi határozattal kapcsolatban, és most fontolgatom, hogy közigazgatási bírósági felülvizsgálatot kezdeményezek, de nem tudom, mennyi ideig tart jellemzően egy ilyen eljárás, és hogy a per időtartama alatt a vitatott fizetési kötelezettség végrehajtását fel lehet-e függeszteni. Szeretném tudni, milyen esélyekkel indulhatok egy ilyen perben, és hogy szükséges-e ehhez feltétlenül ügyvédi képviselet.

Ki minősül ügyfélnek egy adott hatósági ügyben, és van-e különbség a közvetlen érintett és az érdekelt személy között?

A közigazgatás sokszor nem csak hatósági jogkörben jár el, hanem szerződéseket is köt közszolgáltatásra vagy infrastruktúra-fejlesztésre. Ezek mennyiben különböznek a polgári jogi szerződésektől, és miért számítanak külön típusnak?