- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 1283
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Jogi szempontból mindkettő adásvétel, de a kereskedelmi volumen, a szerződési feltételek és a felelősség szabályai eltérnek-e?
Ha valaki hazájában üldöztetést szenved vagy komoly bántalmazás fenyegeti, kaphat-e menekült jogállást? Milyen bizonyítékokat kell szolgáltatni?
Kell-e ingyenes étkezést adni a rászorulóknak?
A megbízási szerződést eltérően kell megszerkeszteni, mint mondjuk egy vállalkozási vagy adásvételi szerződést. Melyek azok a pontok, amelyeket feltétlenül bele kell foglalnom egy megbízási szerződésbe, hogy később ne legyen vitás kérdés?
A földügyek, támogatások, állategészségügy, agrárkamarai kérdések mind közigazgatási jog alá tartoznak?
Milyen védelmet nyújt a törvény a fogyasztói szerződésekben az úgynevezett tisztességtelen kikötésekkel szemben?
A fogyasztóvédelemről sokat hallani, de konkrétan hogyan védi a polgári jog a fogyasztót a vállalkozás által egyoldalúan meghatározott feltételekkel szemben?
Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players’ Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Több forrás szerint ez évekig is eltarthat. Van erre jogszabályi határidő?
Milyen joghatással jár, ha a szerződésminta, amit egyik fél adott, általános szerződési feltételnek minősül?
Könnyebb a másik félnek megtámadni, ha tisztességtelen?
Mi történik, ha egy fúziót utólag elemezve kiderül, hogy korábban téves információkkal sikerült engedélyt kapni?
Visszafordíthatják az összeolvadást?