- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 60
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Sokan szeretnék megtudni, hogy mikor van lehetőség arra, hogy egyenes ági rokont (gyermeket, unokát) kitagadjanak a kötelesrészből. Ez lehetséges-e csupán személyes ellentétek miatt, vagy a törvény szigorú feltételeket szab?
Az öröklési szerződés azt jelenti, hogy valaki gondozásért vagy ellátásért cserébe öröklési jogot ad. Milyen eltérés van ez és a végrendelet között?
Jelent-e ez zűrzavart?
A végrendelet lehet közjegyzői okirat, írásbeli magánvégrendelet vagy szóbeli végrendelet. Mit kell biztosítani ahhoz, hogy a dokumentum később is támadhatatlan legyen?
Elegendő egy PDF-fájl e-aláírással?
Lehetséges a kötelesrész számításánál figyelembe venni?
Mi a különbség az ‘általános örökös’ és a ‘különös megnevezett örökös’ (legatum) között?
Ha valakit megnevezek, hogy csak a nyaralómat örökölje, mire jogosult a többi vagyonnal kapcsolatban?
Előfordul, hogy valaki ittas állapotban ír alá, de lehetett mégis tiszta a tudata?
Mikor fordulhat elő, hogy a hagyatéki tartozásokért a saját vagyonukkal is felelnek az örökösök?
Úgy tudom, általában az örökös csak a hagyaték erejéig tartozik helytállni. Van kivétel?
Ha a család úgy gondolja, hogy a végrendeletkészítéskor a nagypapa már nem volt beszámítható, milyen érvek lehetnek erősek a bíróság előtt?