- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 58
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Mindkettő követelés-eladás, de eltérő feltételekkel. Melyik mikor előnyös?
Ezeket állami megrendelések szabályozzák, de a szerződéskötés mégis piaci viszonyt teremt.
Az egyik legfontosabb kérdés, amikor céget alapítunk, hogy milyen jogi formában kívánjuk működtetni. Az eltérő formák más-más felelősségi szabályokkal, tőkeszükséglettel és adminisztratív terhekkel járnak. Például Kft., Rt., Bt., Kkt. és egyéb lehetőségek.
Milyen esetben érdemes a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Ctv.) tanulmányozni a Ptk. helyett?
Ha a Ptk. keretjelleggel szabályozza a társasági jogot, mi van a Ctv.-ben?
Jogi szempontból mindkettő adásvétel, de a kereskedelmi volumen, a szerződési feltételek és a felelősség szabályai eltérnek-e?
Miért létezik ilyen specializáció?
Miben különbözik a hagyományos polgári adásvételtől, ha két vállalkozás között jön létre?
A nemzetközi kereskedelemben gyakori a CIF, FOB, EXW Incoterms. De belföldi szerződésnél is fontos, mikor megy át a felelősség az eladóról a vevőre.