- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 49
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Építési jog
- Fogyasztói hitelezés törvényi szabályozása
- Jogi támogatás külföldiek számára
- Kereskedelmi jog
- Kisebbségi részvényesi jogok védelme
- Kockázatkezelés és megfelelőség
- Környezetvédelmi jog
- Közigazgatási jog
- Légi közlekedési jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szállítási jog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Lehet-e a vállalatokra kiszabott versenyjogi bírságot csökkenteni, ha elfogadják a felelősséget és gyors megállapodást kötnek?
Hasonló ez a kartell-engedékenységhez?
Lehet-e egy vállalkozásnak védelmet kérnie ‘közérdekű bejelentőként’, ha a versenytársa kartellezik?
Mit nyer vele?
Melyikre vonatkozik a „védekezésre képtelen feltételek” fogalma?
Ha Magyarországon kívül más országokban is érvényesül egy cég kartellje, ki a illetékes?
Nemzetközi kartell esetén a GVH vagy az Európai Bizottság lép?
Úgy tudom, a kartell kifejezetten súlyosan szankcionált megállapodás a versenyjogban. Miben különleges, és miért von maga után ilyen erős büntetéseket?
Mikor nincs helye mentesítésnek vagy tesztelésnek?
Káros lehet, ha két cég megbeszéli a jövőbeni áremelést?
Sokan hallották már a versenyjog kifejezést, de nem mindig világos, mi a tényleges célja vagy jelentősége. Arra vagyok kíváncsi, hogyan befolyásolja a vállalkozások viselkedését, és miért annyira lényeges a gazdaság szempontjából, különösen Magyarországon.
Ha van mondjuk állami támogatás, az nem torzítja-e a versenyt?
Hallottam, hogy bizonyos megállapodások kivételt kaphatnak, ha javítják a hatékonyságot. Hogyan működik ez?