- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 41
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Kereskedelmi jog
- Közigazgatási jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Állami vállalatok is felelősségre vonhatók, ugye?
Hallottam, hogy a domináns helyzet önmagában nem tiltott, de a visszaélés igen. Milyen konkrét magatartásokat sorolnak ide?
Miért fontos a piaclehatárolás (releváns termék- és földrajzi piac) a versenyjogi ügyeknél?
Hogyan befolyásolja a bírság kockázatát?
Mi történik, ha a GVH szerint a fúzió káros lenne a piacon, de a kormány azt stratégiailag fontosnak ítéli?
A kormány felülbírálhatja a hatósági döntést?
Egyes cégek úgy gondolják, hogy ha közösen határozzák meg az árakat, akkor elkerülhető a káros árverseny. Jogilag miért nem elfogadható ez a módszer?
Ezeket a piacokat nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli?
Hallottam, hogy a GVH vizsgál cégösszeolvadásokat és bírságolhat is. Kíváncsi vagyok, mik a feladatai pontosan, és milyen hatáskörökkel rendelkezik.
Óriás techcégek is nyomás alá kerülhetnek?
Mik a következményei annak, ha valaki megpróbálja akadályozni a GVH helyszíni vizsgálatát?
Hallottam a ‘dawn raid’ kifejezést. Mi van, ha a cég nem engedi be őket?
Elmarasztalhatja-e a GVH azokat a cégeket is, akik csupán hallgatólagosan csatlakoztak egy kartellhez?
Az is bűn, ha nem szóltak, de elfogadták a helyzetet?