- Főoldal
- Kérdések
Kérdések jogászoknak Találatok 49
- Összes kérdés
- Adójog
- Agrárjog és agráripari jog
- Banki és pénzügyi jog
- Befektetési jog
- Biztosítási jog
- Büntetőjog
- Cégbejegyzés és likvidálás
- Családjog
- Egészségügyi jog
- Energetikai jog
- Építési jog
- Fogyasztói hitelezés törvényi szabályozása
- Jogi támogatás külföldiek számára
- Kereskedelmi jog
- Kisebbségi részvényesi jogok védelme
- Kockázatkezelés és megfelelőség
- Környezetvédelmi jog
- Közigazgatási jog
- Légi közlekedési jog
- Migrációs jog
- Munkajog
- Munkavédelem és biztonság
- Nemzetközi választottbíróság
- Oktatási jog
- Öröklési jog
- Polgári jog
- Reklámjog
- Sportjog
- Szállítási jog
- Szellemi tulajdon
- Szerződéskészítés és elemzés
- Turizmusjog
- Vámjog
- Versenyjog
Hallottam arról, hogy a kartellek és az erőfölénnyel való visszaélés tilos, de kíváncsi vagyok, milyen konkrét magatartásokat fednek le ezek a szabályok, és milyen más tilalom létezik még a versenyjogi keretben.
Melyek a legnagyobb bírságok, amiket a GVH valaha kiszabott, és milyen típusú ügyekben történt?
Mennyi volt a rekord Magyarországon?
Ez lehet versenyellenes, vagy elfogadható?
A GVH-nak van határidő, hogy mikor zárja le?
Miért kérnek gyakran versenyhatósági jóváhagyást a nemzetközi vállalatfelvásárlásoknál?
Tényleg mindegyiknél kell, vagy csak a nagyobb tranzakcióknál?
Egy-egy vállalat, mint például a piaci részesedésben kiemelkedő szereplő, lehet-e automatikusan erőfölényben? Vagy vannak más szempontok is?
Van ilyen felosztás egyáltalán, vagy csak horizontális és vertikális megállapodásokról beszélünk?
Mitől lesz egy összehangolás annyira csekély hatású, hogy nem büntetik?
Állami vállalatok is felelősségre vonhatók, ugye?
Hallottam, hogy a domináns helyzet önmagában nem tiltott, de a visszaélés igen. Milyen konkrét magatartásokat sorolnak ide?