Mi történik, ha a turistacsoport szerződésben fix programot köt, de a helyi hatóság közben betiltja a rendezvényt?

A turisták gyakran nem értik, miért kell külön adót fizetni a szállás mellett. Hogy és miért szedik ezt?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Ez kihat a turisztikai cég hírnevére, vendégek elmaradhatnak. Van-e jogorvoslat a valótlan állítások ellen?

Van-e valami korlát, hogy ne vezessen félre a „hagyományőrző” vagy „autentikus” jelző túlzott használata?

Sokan hallották már a „utazási csomag” kifejezést, de nem mindig egyértelmű, hogy mikor beszélünk ilyen csomagról. A 2015/2302/EU irányelv és a vonatkozó hazai szabályok szerint az minősül utazási csomagnak, ha legalább két különböző típusú szolgáltatást – például szállást, közlekedést, egyéb turisztikai szolgáltatást – együttesen értékesítenek egyetlen díj ellenében, és az legalább 24 órás vagy éjszakai szállást is tartalmaz.

Előfordul, hogy egy elegáns étterem kizárhatja a turistát, mert nincs megfelelő öltözéke, vagy 'viselkedési kódexet' ír elő. Mindez diszkrimináció vagy megengedett lépés?

Számos város korlátozásokat vezet be a belvárosi buszforgalomra, a csoportos látogatásokra. Ezek a korlátozások összeegyeztethetők a szabad vállalkozással?

Az utas néha keveri a repülőjáratok uniós szabályait (pl. 261/2004/EK rendelet) és a szervezett utazásokon alapuló kompenzációt. Hogyan kell ezeket szétválasztani?

Például, ha a vendég online regisztrál egy szállásra, e-mailben kapja meg a visszaigazolást, utóbb a cég tagadja, hogy lefoglalta. Van jogalapja az elektronikus bizonylatnak?