Mikor utasíthatja vissza egy légitársaság az utas beszállását, anélkül hogy kártérítést fizetne?

A vidéki szállásadókra is vonatkoznak a normál vendéglátási előírások, vagy van eltérés?

Az európai és hazai jogszabályok előírják, hogy a légitársaságok, vasúti szolgáltatók és egyéb közlekedési vállalkozások kötelesek segíteni a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket. Ez lehet speciális segítség a beszálláshoz, külön ülések, ingyenes segédeszköz-szállítás. De milyen esetekben kérhet a szolgáltató felárat, és mikor köteles ingyen teljesíteni a segítséget?

Ha egy magyar cég EU-s turistákra céloz, milyen plusz előírások adódnak?

Ezek a szolgáltatások gyakran kiegészítő jellegűek, kevésbé vannak külön szabályozva, mint egy csomagút. Mégis, a fogyasztóvédelmi és a Polgári Törvénykönyv szerződési szabályai érvényesek rájuk is. Hogyan?

Például, ha egy rendelet megtiltja a külföldi vendégek fogadását vagy korlátozza a wellness-nyitvatartást, keletkeznek-e kártérítési igények?

Kell-e a cégnek teljesítenie az ingyenes utat, vagy hivatkozhat tévedésre?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Az utas Magyarországon reklamál, de a transzfercég külföldi. Ki fizet?