Milyen kritériumok alapján hirdetheti magát egy szálloda adott csillagszámmal?

Van-e valami korlát, hogy ne vezessen félre a „hagyományőrző” vagy „autentikus” jelző túlzott használata?

Az európai és hazai jogszabályok előírják, hogy a légitársaságok, vasúti szolgáltatók és egyéb közlekedési vállalkozások kötelesek segíteni a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket. Ez lehet speciális segítség a beszálláshoz, külön ülések, ingyenes segédeszköz-szállítás. De milyen esetekben kérhet a szolgáltató felárat, és mikor köteles ingyen teljesíteni a segítséget?

Ha egy oldalon téves, félrevezető adatokat közölnek a hotelekről, ki felel?

Az utasok gyakran arra számítanak, hogy minden fogyasztásuk benne van az árban, de utólag pluszdíjak merülnek fel. Hogyan kerülhető el a félrevezető reklám, és milyen kötelezettségei vannak az utazásszervezőnek?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Előfordul, hogy egy elegáns étterem kizárhatja a turistát, mert nincs megfelelő öltözéke, vagy 'viselkedési kódexet' ír elő. Mindez diszkrimináció vagy megengedett lépés?

A békéltető testületek gyors és olcsó eljárást kínálnak a fogyasztók számára. Turisztikai szolgáltatásnál, ha a felek nem tudnak megegyezni, ez jó alternatíva. Mik a feltételek?

Az utas Magyarországon reklamál, de a transzfercég külföldi. Ki fizet?

Az utas beleegyezése nélkül készített vagy közzétett fotók a személyiségi jogokat sérthetik. Lehet-e ebből kártérítési per?