Milyen feltételekkel reklámozhatja egy helyi turisztikai vállalkozás a saját ‘tradicionális’ vagy ‘eredeti’ programját?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Mondjuk a panzió fenntartja a szobát, de az illető nem érkezik, előleget sem fizetett. Mit lehet tenni?

Az utasok gyakran arra számítanak, hogy minden fogyasztásuk benne van az árban, de utólag pluszdíjak merülnek fel. Hogyan kerülhető el a félrevezető reklám, és milyen kötelezettségei vannak az utazásszervezőnek?

Hova lehet fordulni, ha a hotel nem reagál?

Ha egy rafting túrán vagy kalandparkban sérül meg a turista, kit terhel a kártérítési felelősség? Mik a szervező, a helyszín üzemeltető, illetve az utas kötelességei?

Az utas Magyarországon reklamál, de a transzfercég külföldi. Ki fizet?

Sokan szenvedtek már „klubtagság” csapdáitól, rejtett költségekkel, nehezen lemondható szerződésekkel. Hogyan szabályozza ezt a törvény?

Gyakran halljuk, hogy természeti katasztrófák, háborús helyzet, járvány kapcsán az utazási irodák vagy a vendégek hivatkoznak „vis major”-ra, hogy mentesüljenek a szerződéses kötelezettségek alól. Mik a feltételek?