Hogyan alakul a felelősség, ha a vendég balesetet szenved egy idegenforgalmi program során?

Számos város korlátozásokat vezet be a belvárosi buszforgalomra, a csoportos látogatásokra. Ezek a korlátozások összeegyeztethetők a szabad vállalkozással?

Az európai és hazai jogszabályok előírják, hogy a légitársaságok, vasúti szolgáltatók és egyéb közlekedési vállalkozások kötelesek segíteni a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket. Ez lehet speciális segítség a beszálláshoz, külön ülések, ingyenes segédeszköz-szállítás. De milyen esetekben kérhet a szolgáltató felárat, és mikor köteles ingyen teljesíteni a segítséget?

Sokan hallották már a „utazási csomag” kifejezést, de nem mindig egyértelmű, hogy mikor beszélünk ilyen csomagról. A 2015/2302/EU irányelv és a vonatkozó hazai szabályok szerint az minősül utazási csomagnak, ha legalább két különböző típusú szolgáltatást – például szállást, közlekedést, egyéb turisztikai szolgáltatást – együttesen értékesítenek egyetlen díj ellenében, és az legalább 24 órás vagy éjszakai szállást is tartalmaz.

Sok esetben a prospektusban szereplő információ nem felel meg teljesen a valóságnak. Milyen jogi kötelező elemek és a valótlan adatok következményei?

Az utazásszervező (tour operator) az, aki a turisztikai csomagokat összeállítja, szerződést köt az utasokkal, és felelős azok teljesítéséért. Az utazásközvetítő ezzel szemben általában csak közvetít szolgáltatásokat – például repülőjegyet, szállást foglal –, de nem feltétlenül ő a végső szolgáltató. A jogszabályok szerint eltérő kötelezettségeik és felelősségi köreik vannak, különösen, ha panasz vagy kártérítési igény merül fel az utas részéről.

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Az utas Magyarországon reklamál, de a transzfercég külföldi. Ki fizet?

A szálláshelyek, légitársaságok, utazási irodák sok személyes adatot gyűjtenek: nevek, útlevélszámok, bankkártyaadatok. Hogyan biztosíthatják, hogy ez ne sértse az ügyfelek adatvédelmét?