Mit tehet az utas, ha az utazási irodánál kötött szerződés szerinti program nem valósul meg?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Gyakran előfordul, hogy az utasok már befizették az előleget vagy a teljes díjat egy utazási irodának, majd váratlanul csőd következik be. Ilyenkor az utasok aggódnak, hogy eltűnt a pénzük, és mi lesz a lefoglalt úttal. A jogszabály előírja, hogy legyen megfelelő vagyoni biztosíték a szervezőnél, illetve a legtöbb esetben a különböző biztosítók is bevonhatók.

Gondolok itt a belépőjegy visszaváltására, a biztonsági feltételekre, a fogyasztói panaszkezelésre. Ezek a rendezvények is a turizmus fontos szeletét alkotják.

Például, ha egy rendelet megtiltja a külföldi vendégek fogadását vagy korlátozza a wellness-nyitvatartást, keletkeznek-e kártérítési igények?

Gyakran halljuk, hogy természeti katasztrófák, háborús helyzet, járvány kapcsán az utazási irodák vagy a vendégek hivatkoznak „vis major”-ra, hogy mentesüljenek a szerződéses kötelezettségek alól. Mik a feltételek?

A csődvédelem és az utasok pénzének biztonsága érdekében az utazásszervezőknek bizonyos biztosítási vagy vagyoni biztosítékot kell nyújtaniuk. Ez lehet például pénzügyi letét vagy felelősségbiztosítás. Ezen kívül az utazási irodáknak is lehet utasbiztosítási ajánlatuk, de nem kötelező, hogy az utas azt megkösse. Vajon mi az utas érdeke, és mire figyeljen a szerződés megkötésekor?

A vendégek gyakran félreértik vagy vitatják, hogy miért szerepel egy hotel 4 csillaggal, míg másik hasonló csak 3 csillagot kapott. A csillagok mennyisége mögött különböző nemzeti szabályok vagy minősítő rendszerek állnak, melyek az infrastruktúra, a szolgáltatások szintje és egyéb előírások alapján döntenek.

Például, ha a vendég online regisztrál egy szállásra, e-mailben kapja meg a visszaigazolást, utóbb a cég tagadja, hogy lefoglalta. Van jogalapja az elektronikus bizonylatnak?