Mi történik akkor, ha az utazásszervező csődbe megy vagy váratlanul megszűnik?

Ez kihat a turisztikai cég hírnevére, vendégek elmaradhatnak. Van-e jogorvoslat a valótlan állítások ellen?

Ha egy személy aláír, de a többiek is utaznak, kit illet a jog a reklamációra?

Beszélnünk kell a számlázásról, az IFA-ról (idegenforgalmi adó), s a NAV-nál történő bejelentésről. Mit tegyen a vállalkozó?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Előfordul, hogy egy elegáns étterem kizárhatja a turistát, mert nincs megfelelő öltözéke, vagy 'viselkedési kódexet' ír elő. Mindez diszkrimináció vagy megengedett lépés?

Mondjuk a panzió fenntartja a szobát, de az illető nem érkezik, előleget sem fizetett. Mit lehet tenni?

Ha egy rafting túrán vagy kalandparkban sérül meg a turista, kit terhel a kártérítési felelősség? Mik a szervező, a helyszín üzemeltető, illetve az utas kötelességei?

Az európai és hazai jogszabályok előírják, hogy a légitársaságok, vasúti szolgáltatók és egyéb közlekedési vállalkozások kötelesek segíteni a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket. Ez lehet speciális segítség a beszálláshoz, külön ülések, ingyenes segédeszköz-szállítás. De milyen esetekben kérhet a szolgáltató felárat, és mikor köteles ingyen teljesíteni a segítséget?