Van-e különbség az egyéni és csapatsportban a jogi felelősség megítélésében, ha valaki durván megsérül egy mérkőzésen?

A magyar jogban a kiskorúak védelme kiemelt jelentőségű. A Sporttörvény, illetve a gyermekvédelmi szabályok előírják, hogy a kiskorúak nem dolgoztathatók túl, edzés- és versenylehetőségeik nem korlátozhatják túlzottan tanulmányaikat. A szövetségek gyakran korosztályos bajnokságokat működtetnek, ahol adott életkor felett lehet csak részt venni. Szigorú szabályok vonatkoznak a gyermek sportolók átigazolására is, hogy ne éljenek vissza velük.

A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.

A szakszövetségek (pl. Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) feladata a sportág szervezése, a versenyrendszerek működtetése, a válogatott összeállítása, továbbá fegyelmi ügyek intézése. A Sporttörvény keretet ad tevékenységüknek, de ők alakítják ki a részletes szabályzatokat, pl. átigazolási és versenykiírási rendszert. A sportolók, edzők és klubok tagjai vagy licence alá tartoznak, így a szakszövetség döntései mindenkire kötelezőek.

Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.

Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.

A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.

A szakszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – licenc szabályzatot hoznak létre, amely előírja a kluboknak, hogy bizonyos pénzügyi, infrastrukturális és sportszakmai követelményeknek megfeleljenek. Ez alapján adják ki a játékengedélyt, amely nélkül a klub nem indulhat az adott bajnokságban. Ha a klub nem teljesíti az előírt kritériumokat, a licencet megtagadhatják vagy visszavonhatják.

A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.

Az antidopping előírások betartása kötelező minden sportszervezet és sportoló számára. Ha egy sportszervezet nem működik együtt a doppingellenes hatóságokkal, vagy nem vezeti be a szükséges ellenőrzéseket, jelentős bírságra számíthat, súlyosabb esetben pedig akár kizárhatják a hivatalos versenyrendszerből. A sportolók doppingvétségei szintén komoly szankciókat vonnak maguk után, például felfüggesztést vagy eltiltást.