Milyen feltételekkel számít tisztességesnek egy dinamikus árazás a turizmusban?

Az utas néha keveri a repülőjáratok uniós szabályait (pl. 261/2004/EK rendelet) és a szervezett utazásokon alapuló kompenzációt. Hogyan kell ezeket szétválasztani?

Ha egy oldalon téves, félrevezető adatokat közölnek a hotelekről, ki felel?

Számos város korlátozásokat vezet be a belvárosi buszforgalomra, a csoportos látogatásokra. Ezek a korlátozások összeegyeztethetők a szabad vállalkozással?

Sok esetben a prospektusban szereplő információ nem felel meg teljesen a valóságnak. Milyen jogi kötelező elemek és a valótlan adatok következményei?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Ez egy fontos szakma a turizmusban, de gyakran nem tisztázott, hogy az idegenvezető alvállalkozó-e, vagy alkalmazott, és milyen felelősséget visel. Milyen szerződési formák léteznek, s mi a szerepe a megbízónak?

Beszélnünk kell a számlázásról, az IFA-ról (idegenforgalmi adó), s a NAV-nál történő bejelentésről. Mit tegyen a vállalkozó?

Megesik, hogy tizenévesek jelentkeznek nyári táborba, de a szülők tudta nélkül foglalnak. Jogszerű ez? Mi a helyzet a törvényben?

Például, ha a vendég online regisztrál egy szállásra, e-mailben kapja meg a visszaigazolást, utóbb a cég tagadja, hogy lefoglalta. Van jogalapja az elektronikus bizonylatnak?