Mikor hivatkozhat a turisztikai szolgáltató szerződésszegésre, ha a vendég nem jelenik meg a lefoglalt időpontban?

Kell-e a cégnek teljesítenie az ingyenes utat, vagy hivatkozhat tévedésre?

Ha egy magyar cég EU-s turistákra céloz, milyen plusz előírások adódnak?

Előfordul, hogy egy elegáns étterem kizárhatja a turistát, mert nincs megfelelő öltözéke, vagy 'viselkedési kódexet' ír elő. Mindez diszkrimináció vagy megengedett lépés?

Megesik, hogy tizenévesek jelentkeznek nyári táborba, de a szülők tudta nélkül foglalnak. Jogszerű ez? Mi a helyzet a törvényben?

Például, ha az utazás során egy ígért fakultatív kirándulás elmarad, vagy a hirdetett szálloda helyett máshová viszik őket, milyen jogorvoslatot kaphatnak az érintettek?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Ez egy fontos szakma a turizmusban, de gyakran nem tisztázott, hogy az idegenvezető alvállalkozó-e, vagy alkalmazott, és milyen felelősséget visel. Milyen szerződési formák léteznek, s mi a szerepe a megbízónak?

A turisták gyakran nem értik, miért kell külön adót fizetni a szállás mellett. Hogy és miért szedik ezt?