Mekkora a felelősség, ha egy utazási iroda más országbeli alvállalkozóval szerződik, és ott történik hiányosság?

Elsőre nem tűnhet nagy problémának, de előfordul, hogy a vendég anyagi kárt szenved, mert plusz belépőket vesz, vagy rossz időpontra szervez valamit. Van-e jogi következménye az idegenvezető téves információinak?

Ha egy magyar cég EU-s turistákra céloz, milyen plusz előírások adódnak?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

Van-e valami korlát, hogy ne vezessen félre a „hagyományőrző” vagy „autentikus” jelző túlzott használata?

Előfordul, hogy egy elegáns étterem kizárhatja a turistát, mert nincs megfelelő öltözéke, vagy 'viselkedési kódexet' ír elő. Mindez diszkrimináció vagy megengedett lépés?

Ha egy rafting túrán vagy kalandparkban sérül meg a turista, kit terhel a kártérítési felelősség? Mik a szervező, a helyszín üzemeltető, illetve az utas kötelességei?

Például, ha egy rendelet megtiltja a külföldi vendégek fogadását vagy korlátozza a wellness-nyitvatartást, keletkeznek-e kártérítési igények?

Ha a turista utazik, és eltűnik a poggyásza a járművön, kártérítést követelhet-e az üzemeltetőtől vagy a szervezőtől?

Mondjuk a panzió fenntartja a szobát, de az illető nem érkezik, előleget sem fizetett. Mit lehet tenni?