Hogyan értelmezi a jog a vendéglátóhely ‘dress code’ előírásait és kitiltási lehetőségét a turistákkal szemben?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

A vidéki szállásadókra is vonatkoznak a normál vendéglátási előírások, vagy van eltérés?

Ha egy rafting túrán vagy kalandparkban sérül meg a turista, kit terhel a kártérítési felelősség? Mik a szervező, a helyszín üzemeltető, illetve az utas kötelességei?

Néha a közvetítő cég csak átutalja a fogyasztó pénzét a tényleges szolgáltatóknak. Hogyan befolyásolja ez a felelősségi kört?

Egy étterem vagy panzió szintén része a turisztikai ágazatnak, de a higiénés szabályok a közegészségügyi rendeletekben találhatók. Milyen kapcsolódást jelent ez a vendégek jogaira nézve?

Az európai és hazai jogszabályok előírják, hogy a légitársaságok, vasúti szolgáltatók és egyéb közlekedési vállalkozások kötelesek segíteni a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket. Ez lehet speciális segítség a beszálláshoz, külön ülések, ingyenes segédeszköz-szállítás. De milyen esetekben kérhet a szolgáltató felárat, és mikor köteles ingyen teljesíteni a segítséget?

Van-e valami korlát, hogy ne vezessen félre a „hagyományőrző” vagy „autentikus” jelző túlzott használata?

Ez kihat a turisztikai cég hírnevére, vendégek elmaradhatnak. Van-e jogorvoslat a valótlan állítások ellen?

Ha egy oldalon téves, félrevezető adatokat közölnek a hotelekről, ki felel?