Mit tartalmazzon a ‘Vis major’ (vis maior) klauzula, és miért érdemes beleírni a szerződésbe?

Egy üzleti partnerünkkel kötött együttműködési szerződés megkötése előtt olyan pénzügyi adatokat mutattak be nekünk, amelyek utólag kiderült, hogy tudatosan manipuláltak voltak, és ha ezt tudtuk volna, sosem kötöttük volna meg a szerződést ilyen feltételekkel. Szeretném tudni, hogy egy ilyen, megtévesztésen alapuló szerződést hogyan lehet megtámadni, milyen bizonyítékokra van szükségünk a szándékos félrevezetés igazolásához, és hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a bíróság megállapítja a megtévesztés tényét.

Sokszor találkozom olyan szerződésekkel, amelyek nem említenek semmilyen jogszabályt, mégsem tűnnek problematikusnak. Mégis, azt hallottam, hogy a szerződéskészítés során hasznos lehet utalni a vonatkozó törvényi előírásokra. Vajon miért és milyen módon célszerű ezeket megemlíteni a szövegben?

A bírói gyakorlat mennyire fontos?

Szükséges egy 'elsőbbségi' nyelvi verziót kijelölni?

Például ha euróban állapodunk meg, de forintban fizet a másik fél, miként szabályozzuk az árfolyamot és az időpontot?

Egy beszállítói szerződésben, amit még a cégalapításunk elején írtunk alá anélkül, hogy alaposan átolvastuk volna, most találtam egy olyan kikötést, amely szerint bármilyen jogvita esetén kizárólag a másik fél választása szerinti bíróság járhat el, ráadásul egy számunkra rendkívül távoli és költséges helyszínen. Szeretném tudni, hogy egy ilyen, egyoldalúan hátrányos kikötés érvényesnek minősül-e, és hogy milyen körülmények között lehet egy szerződéses feltételt tisztességtelennek, és emiatt érvénytelennek minősíteni.

A szóban megtárgyalt módosítás érvényes lehet?

Mikor lehet elég egy minta, és mikor kockázatos?

Érvényes így is, és mi a bizonyíték?