Hogy működik a szerzői jog közös jogkezelése a zenei területen?

A cégünk évek óta egy adott márkanév alatt működik Magyarországon, amelyet be is jegyeztettünk hazai védjegyként, de most felfedeztük, hogy egy külföldi cég ugyanazt a nevet más országokban is bejegyeztette saját védjegyeként, és most terjeszkedni szeretne a mi piacunkra is. Szeretném tudni, hogy a mi hazai védjegyünk milyen védelmet nyújt a külföldi cég terjeszkedésével szemben, és hogy nemzetközi szinten milyen lépéseket tehetünk a saját márkanevünk szélesebb körű védelme érdekében.

Egy festményt a nevem feltüntetése nélkül is kiállíthatnak?

Ha a neten találtam, az közszférában van?

Furcsának hangzik, de van, aki ezt kérdezi.

Ha többen írnak egy könyvet, kinek a jogai lesznek?

Sokan azt hiszik, hogy a szoftverhez is szabadalmat kell szerezni, de nem egyértelmű, hogy ez lehetséges-e. Vagy inkább szerzői jogi védelem alá esik a programkód?

A cégünk egy egyedi, karakteres formatervezésű terméket dobott piacra, amelynek dizájnját most egy versenytársunk szinte azonos módon lemásolta és saját néven kezdte árulni. Szeretném tudni, hogy a termékünk formatervezését hogyan védhettük volna meg előre, és hogy most, utólag milyen jogi eszközökkel léphetünk fel a versenytársunkkal szemben, ha korábban nem regisztráltunk formatervezési mintaoltalmat.

Sokan hallották már a kifejezést „szellemi tulajdon”, de nem mindig tiszta, hogy pontosan milyen jogokat és alkotásokat takar. Gyakran ide tartoznak az irodalmi művek, szoftverek, márkanevek vagy találmányok, de a hétköznapi emberek nem mindig értik a fogalmat és annak jogi vonatkozásait. Mit jelent tehát pontosan a szellemi tulajdon, és miért fontos védeni azt?

Egy laikus is benyújthatja a bejelentést?