Mit tehet egy sportoló, ha a klubja nem fizeti ki a szerződés szerinti bérét?

Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.

A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.

A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.

A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

A sportjog Magyarországon többféle törvény és rendelet keretei között működik, így például a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) is meghatározza a sporttal kapcsolatos alapelveket, a sportszervezetek működését és a sportolók jogállását. Ezenfelül a Polgári Törvénykönyv, illetve a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezései is érvényesek a sport világában, különösen szerződéskötés, szponzoráció, versenyeredmények védelme vagy éppen a dopping elleni fellépés területén. Fontos, hogy az egyes sportági szakszövetségek saját szabályzatai is illeszkedjenek a hatályos magyar és nemzetközi joghoz, így biztosítva a sport tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

Bizonyos sportágakban vagy versenyek részvételéhez előírja a szövetség, hogy a sportolónak rendelkeznie kell baleset- és egészségbiztosítással. A Sporttörvény közvetlenül nem teszi kötelezővé, de a szövetségek saját szabályzataikkal gyakran követelik. A profi klubok sokszor csoportos balesetbiztosítást kötnek a játékosokra, illetve felelősségbiztosítást is fenntartanak, ami a nézők felé fennálló kockázatot fedi.

A Sporttörvény rögzíti, hogy hivatásos sportoló az, aki sportszervezetnél vagy sportvállalkozásnál munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, díjazás ellenében végez sporttevékenységet. Az amatőröknél nincsen rendszeres, a sportból származó bevételük, ők többnyire kedvtelésből, nem kenyérkereseti céllal űzik az adott sportágat. A hivatásos sportolókra külön szerződéses feltételek vonatkoznak, és munkajogi vagy polgári jogi szerződéseikben meghatározott kötelezettségeik, jogköreik vannak.

A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.