Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest? - Ugyvedek-hu.com
Kedvencek
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest?

Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

22.12.2024

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

Odgovor na pitanje
25.12.2024
A válasz dátuma: 25.12.2024

A sportszerződés speciális jogi konstrukció, mert a munkajogi és polgári jogi elemek keveredhetnek benne. A sportolót munkavállalói jogok illethetik meg (például biztosítási kötelezettség, szabadság), de egyes részeket a szövetségi szabályok írnak elő (átigazolási díjak, fegyelmi büntetések). Emellett a sportszerződéseket befolyásolhatják a nemzetközi sportszervezetek (FIFA, FIBA stb.) szabályzatai is. Az edzői szerződések hasonlóan működnek, de az edző felelőssége kiterjed a csapat szakmai felkészítésére és a taktikai döntésekre is. A jogvitákat gyakran a szakszövetség döntőbizottsága vagy a bíróságok rendezik.

Похожие вопросы

Összes megjelenítése

Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között?

Nincs válasz
25.11.2024
Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.
Читать далее
0
0
0

Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Nincs válasz
13.01.2025
A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.
Читать далее
0
0
0

Miként szabályozza a Büntető Törvénykönyv a fogadási csalásokat és a bundázást?

Nincs válasz
19.11.2024
A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.
Читать далее
0
0
0

Mi a szerepe a sportszolgáltatásokat nyújtó létesítmények (edzőterem, uszoda) felelősségében, ha baleset történik?

Nincs válasz
29.10.2024
A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.
Читать далее
0
0
0

Milyen szerepe van a sportági szakszövetségeknek a hazai sportjogban?

Nincs válasz
28.10.2024
A szakszövetségek (pl. Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) feladata a sportág szervezése, a versenyrendszerek működtetése, a válogatott összeállítása, továbbá fegyelmi ügyek intézése. A Sporttörvény keretet ad tevékenységüknek, de ők alakítják ki a részletes szabályzatokat, pl. átigazolási és versenykiírási rendszert. A sportolók, edzők és klubok tagjai vagy licence alá tartoznak, így a szakszövetség döntései mindenkire kötelezőek.
Читать далее
0
0
0

Ki számít hivatásos sportolónak a magyar jog szerint, és miben tér el a helyzete az amatőr sportolókétól?

Nincs válasz
A Sporttörvény rögzíti, hogy hivatásos sportoló az, aki sportszervezetnél vagy sportvállalkozásnál munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, díjazás ellenében végez sporttevékenységet. Az amatőröknél nincsen rendszeres, a sportból származó bevételük, ők többnyire kedvtelésből, nem kenyérkereseti céllal űzik az adott sportágat. A hivatásos sportolókra külön szerződéses feltételek vonatkoznak, és munkajogi vagy polgári jogi szerződéseikben meghatározott kötelezettségeik, jogköreik vannak.
Читать далее
0
0
0

Mi történik, ha egy külföldi klub magyar bíróság elé kerül egy sportjogi vitában?

Nincs válasz
14.01.2025
Általában a nemzetközi sportjogi vitákban a felek elfogadják a nemzetközi választottbíróság (CAS) hatáskörét. De ha a vita Magyarországon is releváns (pl. magyar játékossal vagy magyar rendezvénnyel kapcsolatos), a magyar bíróság dönthet a joghatóság kérdéséről. Ha a felek aláírták, hogy a magyar bíróságot illetik a jogviták, akkor a külföldi klubnak meg kell jelennie a magyar eljárásban.
Читать далее
0
0
0

Mit jelent a tehetséggondozás és a támogatási rendszer a sportban?

Nincs válasz
11.11.2024
A tehetséggondozás az utánpótlás korosztályok felkutatását, képzését, fejlődésük követését jelenti. A magyar állam és a sportági szakszövetségek különböző ösztöndíjakat, sportiskolai programokat, akadémiákat működtetnek erre. A TAO támogatások (társasági adókedvezmény) is a sportfejlesztésre irányulnak, amelyekből utánpótlás-nevelést is lehet finanszírozni.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése