Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
6

24.12.2024

A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.

Odgovor na pitanje 29.12.2024
A válasz dátuma: 29.12.2024

A SÁV akkor jogosult eljárni, ha a felek a szabályzatban vagy külön szerződésben elfogadják a joghatóságát. Az eljárás során szakértő bírák (jogászok, sportjogi szakemberek) hoznak döntést, amely kötelező érvényű. Ha valaki ezzel elégedetlen, általában nincs lehetőség a rendes bírósághoz fordulni, csak kivételes esetekben (pl. súlyos eljárási hiba). Így a SÁV tehermentesíti a polgári bíróságokat és gyors határozatokat hoz.

Hasonló kérdések

Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Nincs válasz
13.01.2025
A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.
Tovább olvasás
0
0
1

Milyen módon rendezik a sportfogadási bevételek jogi hátterét, és hogyan részesülnek belőle a sportszövetségek?

Nincs válasz
28.10.2024
Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.
Tovább olvasás
0
0
4

Hogyan szabályozza a sportegyesületek és sportvállalkozások működését a magyar Sporttörvény?

Nincs válasz
09.01.2025
A Sporttörvény részletesen meghatározza, hogy milyen formában alapíthatók és működtethetők sportegyesületek és sportvállalkozások. Előírja a létrehozáshoz szükséges feltételeket (alapszabály, tagok, célkitűzések), a különböző szervezeti formákat (egyesület, kft., rt.), a vezető tisztségviselők felelősségét, valamint a pénzügyi és beszámolási kötelezettségeket. Ezen felül azt is rögzíti, hogy a sportszervezeteket mennyiben befolyásolják a szakszövetségi szabályok.
Tovább olvasás
0
0
1

Ki számít hivatásos sportolónak a magyar jog szerint, és miben tér el a helyzete az amatőr sportolókétól?

Nincs válasz
28.10.2024
A Sporttörvény rögzíti, hogy hivatásos sportoló az, aki sportszervezetnél vagy sportvállalkozásnál munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, díjazás ellenében végez sporttevékenységet. Az amatőröknél nincsen rendszeres, a sportból származó bevételük, ők többnyire kedvtelésből, nem kenyérkereseti céllal űzik az adott sportágat. A hivatásos sportolókra külön szerződéses feltételek vonatkoznak, és munkajogi vagy polgári jogi szerződéseikben meghatározott kötelezettségeik, jogköreik vannak.
Tovább olvasás
0
0
1

Mit jelent a fair play elve a magyar sportjogban, és van-e jogi szankciója a megsértésének?

Nincs válasz
08.11.2024
A fair play elv a tisztességes és korrekt versenyzést jelenti, magában foglalva a sportszerűséget, a másik fél és a játékvezető tiszteletét. Jogilag az érintett szakszövetségek és a Sporttörvény is tükrözik ezt az elvet. Noha nincs külön 'fair play törvény', a sportszabályzatokban rögzített fegyelmi rendelkezések (például durva játék, csalás, dopping) mind a fair play megóvására szolgálnak.
Tovább olvasás
0
0
4

Végezetül, hogyan fejlődik a sportjog jövője Magyarországon, és milyen kihívások várhatók?

Nincs válasz
11.11.2024
A sport folyamatosan globalizálódik, a nemzetközi és hazai szabályok erősen összefonódnak. Előtérbe kerül a digitalizáció, az online közvetítések, az e-sportok jogi szabályozása, a doppingellenes harc új kihívásai (pl. genetikai dopping), valamint a klublicenc-rendszer és a sportszponzoráció hatékonyságának javítása. Továbbá a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján újfajta egészségügyi protokollokat is bevezetnek.
Tovább olvasás
0
0
0

Hogyan alakul a sportesemények közvetítési joga és a szerzői jogi védelem?

Nincs válasz
08.01.2025
A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.
Tovább olvasás
0
0
2

Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között?

Nincs válasz
25.11.2024
Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.
Tovább olvasás
0
0
2

Milyen jogszabály védi az egyenlő esélyt a női és a férfi sportolók között Magyarországon?

Nincs válasz
09.01.2025
Az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimondják a nemi megkülönböztetés tilalmát, ami a sportban is érvényes. A Sporttörvény és a szakszövetségek szabályzatai sem tehetnek különbséget a női és férfi sportolók között a versenyhez való hozzáférésben, az edzésfeltételekben, vagy a díjazásban, kivéve, ha a sport sajátosságai indokolják a nemek szerinti elkülönítést. A bérbeli diszkrimináció tiltott, ha azonos teljesítményről van szó.
Tovább olvasás
0
0
2
Összes megjelenítése