Mi minősül „utazási csomagnak” a hatályos magyar és uniós szabályozás alapján?

Ha egy személy aláír, de a többiek is utaznak, kit illet a jog a reklamációra?

Elsőre nem tűnhet nagy problémának, de előfordul, hogy a vendég anyagi kárt szenved, mert plusz belépőket vesz, vagy rossz időpontra szervez valamit. Van-e jogi következménye az idegenvezető téves információinak?

Gyakran halljuk, hogy természeti katasztrófák, háborús helyzet, járvány kapcsán az utazási irodák vagy a vendégek hivatkoznak „vis major”-ra, hogy mentesüljenek a szerződéses kötelezettségek alól. Mik a feltételek?

Például, ha a vendég online regisztrál egy szállásra, e-mailben kapja meg a visszaigazolást, utóbb a cég tagadja, hogy lefoglalta. Van jogalapja az elektronikus bizonylatnak?

Az európai és hazai jogszabályok előírják, hogy a légitársaságok, vasúti szolgáltatók és egyéb közlekedési vállalkozások kötelesek segíteni a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket. Ez lehet speciális segítség a beszálláshoz, külön ülések, ingyenes segédeszköz-szállítás. De milyen esetekben kérhet a szolgáltató felárat, és mikor köteles ingyen teljesíteni a segítséget?

Ha egy rafting túrán vagy kalandparkban sérül meg a turista, kit terhel a kártérítési felelősség? Mik a szervező, a helyszín üzemeltető, illetve az utas kötelességei?

Például, ha az utazás során egy ígért fakultatív kirándulás elmarad, vagy a hirdetett szálloda helyett máshová viszik őket, milyen jogorvoslatot kaphatnak az érintettek?

A csődvédelem és az utasok pénzének biztonsága érdekében az utazásszervezőknek bizonyos biztosítási vagy vagyoni biztosítékot kell nyújtaniuk. Ez lehet például pénzügyi letét vagy felelősségbiztosítás. Ezen kívül az utazási irodáknak is lehet utasbiztosítási ajánlatuk, de nem kötelező, hogy az utas azt megkösse. Vajon mi az utas érdeke, és mire figyeljen a szerződés megkötésekor?

Az utazásszervező (tour operator) az, aki a turisztikai csomagokat összeállítja, szerződést köt az utasokkal, és felelős azok teljesítéséért. Az utazásközvetítő ezzel szemben általában csak közvetít szolgáltatásokat – például repülőjegyet, szállást foglal –, de nem feltétlenül ő a végső szolgáltató. A jogszabályok szerint eltérő kötelezettségeik és felelősségi köreik vannak, különösen, ha panasz vagy kártérítési igény merül fel az utas részéről.