Mi minősül „utazási csomagnak” a hatályos magyar és uniós szabályozás alapján?

Például, ha egy rendelet megtiltja a külföldi vendégek fogadását vagy korlátozza a wellness-nyitvatartást, keletkeznek-e kártérítési igények?

Pl. ha egy karnevál elmarad biztonsági okokból. Ki viseli a kockázatot?

Elsőre nem tűnhet nagy problémának, de előfordul, hogy a vendég anyagi kárt szenved, mert plusz belépőket vesz, vagy rossz időpontra szervez valamit. Van-e jogi következménye az idegenvezető téves információinak?

Van-e valami korlát, hogy ne vezessen félre a „hagyományőrző” vagy „autentikus” jelző túlzott használata?

Az utazásszervező (tour operator) az, aki a turisztikai csomagokat összeállítja, szerződést köt az utasokkal, és felelős azok teljesítéséért. Az utazásközvetítő ezzel szemben általában csak közvetít szolgáltatásokat – például repülőjegyet, szállást foglal –, de nem feltétlenül ő a végső szolgáltató. A jogszabályok szerint eltérő kötelezettségeik és felelősségi köreik vannak, különösen, ha panasz vagy kártérítési igény merül fel az utas részéről.

Megesik, hogy tizenévesek jelentkeznek nyári táborba, de a szülők tudta nélkül foglalnak. Jogszerű ez? Mi a helyzet a törvényben?

Például, ha egy utas csak előleget fizet a foglaláskor, és a fennmaradó összeget később egyenlíti ki, a szolgáltatónak milyen lehetőségei és korlátai vannak, ha az utas nem fizet időre?

Kell-e a cégnek teljesítenie az ingyenes utat, vagy hivatkozhat tévedésre?

Számos város korlátozásokat vezet be a belvárosi buszforgalomra, a csoportos látogatásokra. Ezek a korlátozások összeegyeztethetők a szabad vállalkozással?