Mi a szerepe a sportszolgáltatásokat nyújtó létesítmények (edzőterem, uszoda) felelősségében, ha baleset történik?

A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.

A sportrendezvényeken gyakran előfordul sajnos rasszista, szexista vagy gyűlöletkeltő megnyilvánulás a szurkolók részéről. A Sporttörvény és a Büntető Törvénykönyv is szigorúan fellép ellenük. Ha a szurkolók ilyen rigmusokat skandálnak vagy transzparenseket helyeznek ki, a szövetség fegyelmi büntetéseket szabhat ki a klubra (zártkapus mérkőzés, pénzbírság). Súlyos esetben büntetőeljárás is indulhat uszítás miatt.

Amikor egy amatőr sportoló úgy dönt, hogy professzionálisként kívánja folytatni, lényeges szempont a szakszövetség átigazolási szabályainak betartása. Ha egy klub szerződést kínál neki, és a játékos elfogadja, a státusza professzionálisra módosul. Ebben az esetben a korábbi amatőr egyesületnél fennálló jogviszony megszűnik, és az új klub megkötheti vele a profi szerződést. Előfordulhat, hogy a korábbi egyesület kompenzációt kér, ha befektetett a sportoló képzésébe.

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.

Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.

A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.

Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.