Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között?

Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
2

25.11.2024

Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.

Odgovor na pitanje 26.11.2024
A válasz dátuma: 26.11.2024

A sportesemények közvetítési joga is szellemi tulajdoni jellegű: a szövetség, mint rendező, rendelkezik a közvetítés engedélyezésével, és harmadik felek csak licenc alapján sugározhatnak meccseket. A klubok címerei többnyire védjegyoltalom alatt állnak, így a hamis mezek gyártása és árusítása jogsértő cselekmény. A jogvitákban a védjegybitorlás vagy szerzői jogi jogsértés lehet a jogalap a polgári és büntető eljárások során.

Hasonló kérdések

Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Nincs válasz
13.01.2025
A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.
Tovább olvasás
0
0
1

Végezetül, hogyan fejlődik a sportjog jövője Magyarországon, és milyen kihívások várhatók?

Nincs válasz
11.11.2024
A sport folyamatosan globalizálódik, a nemzetközi és hazai szabályok erősen összefonódnak. Előtérbe kerül a digitalizáció, az online közvetítések, az e-sportok jogi szabályozása, a doppingellenes harc új kihívásai (pl. genetikai dopping), valamint a klublicenc-rendszer és a sportszponzoráció hatékonyságának javítása. Továbbá a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján újfajta egészségügyi protokollokat is bevezetnek.
Tovább olvasás
0
0
0

Mit tehet egy edző, ha a klub egyoldalúan csökkenti a fizetését szerződésmódosítás nélkül?

Nincs válasz
18.12.2024
Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.
Tovább olvasás
0
0
3

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Tovább olvasás
0
0
2

Mit tehet egy sportoló, ha a klubja nem fizeti ki a szerződés szerinti bérét?

Nincs válasz
12.01.2025
Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.
Tovább olvasás
0
0
2

Hogyan alakult ki a sportolók kettős karrierjének jogi támogatása Magyarországon?

Nincs válasz
18.01.2025
A kettős karrier azt jelenti, hogy a sportoló magas szinten űzi a sportot, miközben tanulmányokat is folytat, vagy más szakmai pályára készül. A Nemzeti Köznevelési és felsőoktatási törvények lehetővé teszik a tanulmányi kedvezményeket (rugalmas órarend, vizsgák halasztása) élsportolók számára. A Sporttörvény pedig támogatja, hogy a sportszervezetek is segítsék a sportolók oktatását és pályaváltását.
Tovább olvasás
0
0
10

Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Nincs válasz
24.12.2024
A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.
Tovább olvasás
0
0
6

Milyen módon rendezik a sportfogadási bevételek jogi hátterét, és hogyan részesülnek belőle a sportszövetségek?

Nincs válasz
28.10.2024
Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.
Tovább olvasás
0
0
4

Mi a jogi következménye, ha egy szponzor idő előtt felbontja a szerződést egy sportklubbal?

Nincs válasz
A szponzori szerződés tartalmazza a felmondási feltételeket. Ha a szerződés idő előtt történő felmondása jogellenes (például nincs felmondási indok), a klub kártérítést követelhet. Ez a várható bevételkiesés, esetleg marketingköltségek. Ha a szerződés megengedi a felmondást indoklás nélkül, a feleknek be kell tartaniuk a felmondási időt. Előfordulhat, hogy a szerződés meghatároz egy kötbért is erre az esetre.
Tovább olvasás
0
0
3
Összes megjelenítése