Mennyiben különbözik a szponzoráció a reklámszerződéstől sportjogi szempontból?

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.

A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.

A sportrendezvény szervezője (legtöbbször a hazai klub vagy a szövetség) felelős a rendezvény biztonságáért. Ide tartozik a rendfenntartás megszervezése, a beléptetés ellenőrzése, pirotechnika tilalmának betartatása, illetve adott esetben rendőri jelenlét megkérése. A Sporttörvény és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletek meghatározzák a létesítményre, a beléptetőrendszerre és a biztonsági szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha mulasztanak, a rendezőt felelősségre vonhatják, és kártérítéssel is tartozhat.

A sport folyamatosan globalizálódik, a nemzetközi és hazai szabályok erősen összefonódnak. Előtérbe kerül a digitalizáció, az online közvetítések, az e-sportok jogi szabályozása, a doppingellenes harc új kihívásai (pl. genetikai dopping), valamint a klublicenc-rendszer és a sportszponzoráció hatékonyságának javítása. Továbbá a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján újfajta egészségügyi protokollokat is bevezetnek.

Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.

Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.

Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.

Az antidopping előírások betartása kötelező minden sportszervezet és sportoló számára. Ha egy sportszervezet nem működik együtt a doppingellenes hatóságokkal, vagy nem vezeti be a szükséges ellenőrzéseket, jelentős bírságra számíthat, súlyosabb esetben pedig akár kizárhatják a hivatalos versenyrendszerből. A sportolók doppingvétségei szintén komoly szankciókat vonnak maguk után, például felfüggesztést vagy eltiltást.