Hogyan alakul a sportesemények közvetítési joga és a szerzői jogi védelem?

A fair play elv a tisztességes és korrekt versenyzést jelenti, magában foglalva a sportszerűséget, a másik fél és a játékvezető tiszteletét. Jogilag az érintett szakszövetségek és a Sporttörvény is tükrözik ezt az elvet. Noha nincs külön 'fair play törvény', a sportszabályzatokban rögzített fegyelmi rendelkezések (például durva játék, csalás, dopping) mind a fair play megóvására szolgálnak.

Bizonyos sportágakban vagy versenyek részvételéhez előírja a szövetség, hogy a sportolónak rendelkeznie kell baleset- és egészségbiztosítással. A Sporttörvény közvetlenül nem teszi kötelezővé, de a szövetségek saját szabályzataikkal gyakran követelik. A profi klubok sokszor csoportos balesetbiztosítást kötnek a játékosokra, illetve felelősségbiztosítást is fenntartanak, ami a nézők felé fennálló kockázatot fedi.

A nemi identitás és a hátrányos megkülönböztetés tilalma az egyenlő bánásmódról szóló törvényből és az Alaptörvényből vezethető le. Ezen túlmenően a sportági szövetségeknek is úgy kell kialakítaniuk a versenykiírásokat, hogy ne legyen indokolatlan diszkrimináció. Nemzetközi szinten (pl. IOC irányelvek) is léteznek szabályok a transznemű sportolók részvételére, például hormonális feltételek. Magyarországon a szakszövetségek ennek megfelelően alakítják ki a kritériumokat.

Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.

Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.

A sportrendezvényeken gyakran előfordul sajnos rasszista, szexista vagy gyűlöletkeltő megnyilvánulás a szurkolók részéről. A Sporttörvény és a Büntető Törvénykönyv is szigorúan fellép ellenük. Ha a szurkolók ilyen rigmusokat skandálnak vagy transzparenseket helyeznek ki, a szövetség fegyelmi büntetéseket szabhat ki a klubra (zártkapus mérkőzés, pénzbírság). Súlyos esetben büntetőeljárás is indulhat uszítás miatt.

A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.

Az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimondják a nemi megkülönböztetés tilalmát, ami a sportban is érvényes. A Sporttörvény és a szakszövetségek szabályzatai sem tehetnek különbséget a női és férfi sportolók között a versenyhez való hozzáférésben, az edzésfeltételekben, vagy a díjazásban, kivéve, ha a sport sajátosságai indokolják a nemek szerinti elkülönítést. A bérbeli diszkrimináció tiltott, ha azonos teljesítményről van szó.

A szakszövetségek (pl. Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) feladata a sportág szervezése, a versenyrendszerek működtetése, a válogatott összeállítása, továbbá fegyelmi ügyek intézése. A Sporttörvény keretet ad tevékenységüknek, de ők alakítják ki a részletes szabályzatokat, pl. átigazolási és versenykiírási rendszert. A sportolók, edzők és klubok tagjai vagy licence alá tartoznak, így a szakszövetség döntései mindenkire kötelezőek.