Ügyvéd a Társaságok közötti jogviták kisebbségi akcionári érdekek védelme KECSKEMÉTI – Szakértői jogi tanácsadás

Kisebbségi részvényesként azt gyanítom, hogy a társaság ügyvezetése gondatlanul, a cég érdekeit súlyosan sértő módon hozott meg egy jelentős beruházási döntést, amely komoly veszteséget okozott, de a többségi tulajdonos nem hajlandó felelősségre vonási pert indítani ellenük. Szeretném tudni, hogy kisebbségi részvényesként önállóan is indíthatok-e ilyen pert a vezető tisztségviselők ellen a társaság nevében, és milyen tulajdoni hányad szükséges ehhez.

Kisebbségi részvényesként azt tapasztalom, hogy a társaság pénzügyi kimutatásai ellentmondásosak, és gyanítom, hogy a vezetés bizonyos tranzakciókat szándékosan eltitkol előlünk. Szeretném tudni, hogy kérhetem-e egy független könyvvizsgáló kirendelését a cég könyvelésének átvilágítására, ha az igazgatóság ezt önként nem kezdeményezi, és hogy ehhez milyen tulajdoni hányaddal kell rendelkeznem, valamint milyen bírósági vagy hatósági úton érvényesíthetem ezt a jogomat.

A cégünk évek óta jelentős nyereséget termel, de a többségi tulajdonos minden évben úgy szavaz a közgyűlésen, hogy a teljes nyereséget visszaforgatják a társaságba, és soha nem fizetnek osztalékot, amiből nekem kisebbségi részvényesként is részesednem kellene. Szeretném tudni, hogy van-e jogi eszközöm arra, hogy kikényszerítsem az osztalékfizetést, vagy legalább megtámadjam ezt a rendszeres döntést, ha úgy vélem, hogy az visszaélésszerű.

Kisebbségi részvényesként azt tapasztalom, hogy a többségi tulajdonos rendszeresen olyan üzleti döntéseket hoz, amelyek elsősorban az általa irányított másik cégének kedveznek, a mi társaságunk kárára, például piaci ár alatt adunk el neki termékeket. Szeretném tudni, hogy ez a magatartás jogsértésnek minősül-e, és milyen jogi eszközökkel léphetek fel a többségi tulajdonossal szemben a kisebbségi részvényesek érdekeinek védelmében.

A társaságunkban öt százalékos részesedéssel rendelkezem, és úgy gondolom, hogy sürgősen meg kellene vitatni az ügyvezetés egy kockázatos üzleti döntését, de az igazgatóság nem hajlandó összehívni egy rendkívüli közgyűlést erre a célra. Szeretném tudni, hogy kisebbségi részvényesként milyen tulajdoni hányad birtokában kezdeményezhetek önállóan rendkívüli közgyűlést, és milyen eljárást kell követnem, ha az igazgatóság nem teljesíti a kérésemet.

A társaságban fennálló kisebbségi részesedésem miatt egyre kevésbé tudok érdemben beleszólni a döntésekbe, és szeretnék megválni a részvényeimtől, de nincs könnyen elérhető vevő rájuk, mert nem tőzsdén jegyzett cégről van szó. Szeretném tudni, hogy vannak-e olyan jogi eszközök, amelyekkel kikényszeríthetem a részvényeim méltányos áron történő megvásárlását a társaság vagy a többségi tulajdonos által, és milyen eljárás keretében érvényesíthetem ezt az igényemet.

A legutóbbi közgyűlésen a többségi tulajdonos keresztülvitt egy alaptőke-emelést olyan feltételekkel, amelyek gyakorlatilag felhígítják az én, kisebbségi részvényesként birtokolt tulajdoni hányadomat, és úgy érzem, hogy ez a döntés kifejezetten az én kiszorításomat célozza. Szeretném tudni, milyen határidőn belül és milyen bíróság előtt támadhatom meg ezt a közgyűlési határozatot, és milyen bizonyítékokkal tudom alátámasztani a joggal való visszaélés tényét.

Egy zártkörű részvénytársaságban tizenöt százalékos részesedésem van, de a többségi tulajdonos és az igazgatóság hónapok óta nem küld nekem semmilyen tájékoztatást a cég pénzügyi helyzetéről, és a közgyűlési meghívókat is csak az utolsó pillanatban kapom meg. Szeretném tudni, milyen törvényes információs jogaim vannak kisebbségi részvényesként, és milyen jogi lépéseket tehetek, ha a társaság rendszeresen megsérti ezeket a jogaimat.