„Mennyi a gyerektartás?” — a kérdésre, amit válás előtt szinte mindenki feltesz, nincs egyetlen szám. Nincs országos táblázat, nincs kötelező tarifa. Ehelyett van egy ökölszabály, egy törvényi paragrafus, és egy bíró, aki a konkrét gyermek szükségleteit méri a konkrét szülő teherbírásához. Aki százalékot vár, félreérti a rendszert — és a saját ügyében is rosszul tervez.
Tartalom
- A jogszabályi alap: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:218. § — a gyermektartásdíj mértéke (Nemzeti Jogszabálytár)
- A tartásdíj rendezése és a szülői kötelezettségek: Ptk. Negyedik könyv, a rokonok tartása
- A megelőlegezés és a végrehajtás külön jogszabályok szerint történik; a hatályos összegeket ellenőrizze.
Mennyi a gyermektartásdíj valójában?
A legfontosabb, amit tudni kell: nincs olyan országosan egységes havi összeg, amelyet a bíróság automatikusan megállapítana. A gyermektartásdíj minden esetben az adott család élethelyzetétől függ.
A gyakorlatban gyakran irányadó, hogy a tartásdíj gyermekenként a különélő szülő nettó jövedelmének körülbelül 15–25 százaléka körül alakul — de ez nem automatikus szabály és nem kötelező tarifa. A bíróság nem pusztán százalékot számol, hanem azt vizsgálja, hogy a megállapított összeg arányos-e a gyermek indokolt szükségleteivel és a szülők valós teherbíró képességével.
Hogyan számol a bíróság?
A bíróság elsősorban a gyermek érdekeit és szükségleteit veszi figyelembe: a lakhatási költségeket, az étkezést, a ruházkodást, az egészségügyi ellátást és a taníttatás kiadásait. A másik oldalon a kötelezett teljesítőképessége áll: a fizető szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai.
| A bíróság ezt mérlegeli | Részletek |
|---|---|
| A gyermek indokolt szükségletei | Életkor, egészség, iskoláztatás, korábbi életszínvonal |
| A kötelezett teljesítőképessége | Jövedelmi és vagyoni viszonyok, rendszeres mellékjövedelem is |
| Az átlagos jövedelem | A kereset megindítását megelőző egy év összes jövedelme (Ptk. 4:218.) |
| Más eltartott gyermekek | A háztartásban eltartott saját, mostoha vagy nevelt gyermekek száma |
Miért fix összeg, ha 15–25%-ról beszélünk?
Ez a leggyakoribb félreértés. A korábbi szabályozás szerint a tartásdíjat százalékos mértékben is meg lehetett állapítani. Az új Ptk. hatálybalépése óta azonban a bíróságnak fix, meghatározott pénzösszegben kell rendelkeznie róla. A 15–25% csak számítási kiindulópont — a döntés végül egy konkrét forintösszeg.
A rejtett csapda: jövedelemeltitkolás
Elterjedt gyakorlat, hogy a tartásra kötelezett szülő alacsonyabb tartásdíj érdekében a jövedelmi viszonyait a valóságosnál kedvezőtlenebbnek próbálja beállítani. A jog erre is választ ad: ha az alacsony teljesítőképesség vagy a vagyonnélküliség a kötelezett felróható magatartásának következménye, a bíróság által meghatározott tartásdíj inkább a gyermek igényeihez igazodik, mint a kötelezett (mesterségesen leszorított) teljesítőképességéhez.
Mi van, ha nem fizet a másik szülő?
Ha már van bírósági döntés, a jogosult kérheti a végrehajtási eljárás megindítását. Ilyenkor akár közvetlen munkabér-letiltásra is sor kerülhet: a levonás a jövedelem mintegy 33 százalékát is elérheti, és a gyermektartásból eredő követelés más tartozásokkal szemben előnyt élvezhet.
Van egy állami háló is: ha a fizetés elmarad és a törvényi feltételek teljesülnek, az állam megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósíthat — legfeljebb a mindenkori minimálbér 30 százalékát gyermekenként. Ez nem jár automatikusan, kérelmezni kell. Az összeg a minimálbérhez kötött, ezért évről évre változik; 2026-ra vonatkozóan mindig a hatályos értéket ellenőrizze.
Mit tegyen, aki tartásdíjat rendezne?
- Először próbáljatok megegyezni. A szülői megállapodás a leggyorsabb és legkevésbé megterhelő út a gyermek számára.
- Gyűjtsd össze a szükségleteket. A gyermek tényleges, indokolt kiadásait dokumentáltan.
- Legyen kép a jövedelmekről. A megelőző egy év összes jövedelme az alap, a mellékjövedelemmel együtt.
- Kérj fix összegű megállapítást. Az egyezséget a bíróság jóváhagyja, ha az elégséges a gyermeknek.
- Nemfizetés esetén indíts végrehajtást. Bírósági döntés birtokában a munkabér-letiltás elérhető.
A tartásdíj összegének megállapítása és a nemfizetés kezelése is a részletekben dől el: milyen szükségletek dokumentáltak, milyen jövedelem az alap. Egy családjogban jártas ügyvéd segít arányos összeget elérni vagy érvényesíteni a gyermek jogát.
Gyakori kérdések
Mennyi a gyermektartásdíj összege 2026-ban?
Nincs országosan egységes, kötelező összeg. A bírói gyakorlat szerint gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25 százaléka, de ez nem automatikus tarifa: a bíróság a gyermek indokolt szükségleteit és a szülő teljesítőképességét vizsgálja.
Százalékban vagy fix összegben állapítják meg?
Az új Ptk. óta a bíróságnak fix, meghatározott pénzösszegben kell megállapítania a tartásdíjat. A 15–25% csak számítási ökölszabály, a döntés végül konkrét forintösszeg.
Mit vesz figyelembe a bíróság?
A gyermek indokolt szükségleteit (lakhatás, étkezés, ruházkodás, egészségügy, taníttatás), mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, a korábbi életszínvonalat, és a háztartásban eltartott más gyermekek számát.
Mi az átlagos jövedelem alapja?
A Ptk. 4:218. § szerint az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kereset megindítását megelőző egy év összes jövedelmét kell figyelembe venni — nem csak a munkabért, hanem a rendszeres mellékjövedelmet is.
Mi történik, ha a szülő eltitkolja a jövedelmét?
Ha az alacsony teljesítőképesség a kötelezett felróható magatartásának következménye (pl. jövedelemeltitkolás), a bíróság a tartásdíjat inkább a gyermek szükségleteihez, nem a bevallott jövedelemhez igazíthatja.
Mi van, ha nem fizeti a másik szülő?
Bírósági döntés esetén végrehajtás kérhető, akár közvetlen munkabér-letiltással; a levonás a jövedelem mintegy 33 százalékát is elérheti, és a gyermektartás más tartozásokkal szemben előnyt élvezhet.
Létezik állami megelőlegezés?
Igen. Ha a fizetés elmarad és a törvényi feltételek teljesülnek, az állam megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósíthat — legfeljebb a mindenkori minimálbér 30%-át gyermekenként. 2026-ban ez az összeg a minimálbér alapján számítva változik, ezért mindig a hatályos értéket ellenőrizze.
Megállapodhatnak a szülők maguk is?
Igen, sőt ez a legjobb megoldás. A bíróság az egyezséget csak akkor hagyja jóvá, ha az elégséges a gyermek megélhetéséhez; ha a gyermek érdekével ellentétes, nem hagyja jóvá.
- 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:218. § — a gyermektartásdíj mértéke és számítása — njt.hu
- A Kúria gyermektartásdíj tárgyú precedensképes határozatai a Ptk. 4:218. § alkalmazásáról (bírói gyakorlat).
- A megelőlegezett gyermektartásdíj és a végrehajtás külön jogszabályok szerint; a hatályos összegeket ellenőrizze.
Ez a tájékoztató általános jellegű, a közzététel időpontjában elérhető jogszabályi állapot alapján készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérjen egyedi szakvéleményt ügyvédtől, és ellenőrizze a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban. A megelőlegezett gyermektartásdíj összege a mindenkori minimálbérhez kötött és évente változik; a pontos, hatályos értékért és a jogosultsági feltételekért kérjen egyedi tájékoztatást.