Vendégmunkás-engedély stop 2026 | Mi marad a munkáltatónak?

Vége a vendégmunkás-engedélynek 2026: mi lesz a dolgozókkal?

0
0
2

2026. június 6-án egyetlen aláírás átrajzolta a magyar munkaerőpiac egy szeletét: ettől a naptól nem adnak ki új vendégmunkás-tartózkodási engedélyt. Nem szigorítás, nem kvóta – a jogcím megszűnt, mert a kormány egyetlen országot sem hagyott a listán. Aki holnap akart munkaerőt hozni harmadik országból, ma már más szabályokkal néz szembe. De a meglévő dolgozók sorsa nem az, aminek elsőre tűnik.

2026.06.06.Hatálybalépés napja
92/2026.(VI. 5.) Korm. rendelet
0Ország a vendégmunkás-listán
3Ország marad foglalkoztatási engedélyre

Törvények és hivatalos források

Mi történt pontosan 2026. június 6-án?

A technikai lépés apró, a következmény hatalmas. A 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelet módosította a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A kormány felülvizsgálta azoknak a harmadik országoknak a körét, amelyek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kaphatnak – és a felülvizsgálat végén egyetlen országot sem hagyott a listán.

A jogi hatás ebből következik: mivel nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgára jogosult lenne kérni, 2026. június 6-tól új vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelem be sem nyújtható. Ezzel párhuzamosan a külügyminiszter visszavonta a 2/2025. (I. 9.) KKM közleményt, amely a korábbi országlistát tartalmazta.

A nem nyilvánvaló mechanizmus
A jogcímet nem törölték el a jogrendszerből – „csak” kiürítették alóla az országlistát. A vendégmunkás-tartózkodási engedély mint kategória papíron létezik, de mivel nincs hozzá jogosult ország, a gyakorlatban nem működik. Ez azért fontos, mert a kormány a listát elvben bármikor újratöltheti, ha a jövőben szükségesnek látja.

A két engedélytípus, amit sokan összekevernek

Itt bukik el a legtöbb félreértés. A magyar rendszerben nem egy, hanem több foglalkoztatási jogcím létezett, és a mostani változás nem mindet érinti. A különbség most már nem elméleti – ezen múlik, hozhat-e valaki egyáltalán munkaerőt.

Vendégmunkás-tartózkodási engedély Foglalkoztatási célú tartózkodási engedély
2026. június 6-tól új kérelem nem nyújtható be Továbbra is kérelmezhető
Nincs mögötte jogosult ország A korábbi országkör érintett állampolgárai jogosultak
A tömeges beáramlás visszaszorítása volt a cél A rendelet kifejezetten nem érinti
Meglévő engedély érvényes marad a lejáratig Meglévő engedély érvényes marad, hosszabbítható
Ami megmaradt
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre a rendelet szerint a korábban hatályos szabályozással megegyező harmadik országok állampolgárai maradnak jogosultak. A szakmai sajtó szerint ez a gyakorlatban Georgiát, Örményországot és a Fülöp-szigeteket jelenti – utóbbi technikailag átkerült a 450/2024. rendelet 1. mellékletébe. A pontos, aktuális kört mindig az OIF hivatalos tájékoztatójából érdemes ellenőrizni.

Mi lesz a már itt dolgozókkal?

A leggyakoribb félelem, hogy a szabály visszamenőleg érvényteleníti a meglévő engedélyeket. Nem ez a helyzet. A Magyar Közlöny 64. számában kihirdetett átmeneti szabályok pontosan rögzítik, ki mit tehet.

  • A meglévő engedély érvényes marad. A hatálybalépés nem érinti a 2026. június 6. előtt kiadott vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességét; azok a bennük foglalt idő végéig tartózkodásra jogosítanak.
  • A folyamatban lévő kérelmek védettek. Aki a kérelmét benyújtotta és az igazgatási szolgáltatási díjat legkésőbb 2026. június 5-ig megfizette, annak eljárását a változás nem érinti.
  • A meglévő vendégmunkás-engedély hosszabbítható. A 2026. június 5-én érvényes engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a hosszabbítást, illetve az ismételt kiadást a korábban hatályos szabályok szerint kérheti.
Ahol óvatosnak kell lenni
A „hosszabbítható” nem jelent automatizmust. A meglévő engedélyek hosszabbítási kérelmét időben, a lejárat előtt kell benyújtani – egy elmulasztott határidő után a régi jogcímen már nem lehet újrakezdeni, hiszen új kérelemre a jogcím nem elérhető. A munkáltató felelőssége itt konkrét: nyilván kell tartania minden érintett dolgozó engedélyének lejáratát.

Mit tegyen most a munkáltató?

  • Készíts leltárt. Nézd át, hány munkavállalód dolgozik vendégmunkás-, és hány foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel.
  • Rögzítsd a lejáratokat. Minden érintett engedélyhez határidő tartozik – a hosszabbítást ezek előtt kell kezdeményezni.
  • Tervezz a foglalkoztatási célú engedéllyel. Új munkaerő behozatalánál ma ez a járható út, a jogosult országok köréből.
  • Kövesd a jogalkotást. Az 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat teljes felülvizsgálatot rendelt el – a szabályok tovább mozoghatnak.
  • Kérj szakmai véleményt egyedi ügyben. A besorolás és a határidők tétje itt egy egész munkaerő-állomány jogszerűsége.
Külföldi munkaerőt foglalkoztat, és bizonytalan a jogcímek körül?

Egy rosszul időzített hosszabbítás vagy egy téves besorolás azt jelentheti, hogy a dolgozója egyik napról a másikra jogcím nélkül marad. Egy migrációs jogban jártas ügyvéd átvilágítja az állományt, mielőtt baj lesz.

Migrációs jogi szakértő keresése →

Ami még jön: a teljes felülvizsgálat

A júniusi rendelet nem a történet vége, hanem az eleje. Az 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat elrendelte a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos teljes szabályozás soron kívüli felülvizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatási célú engedélyek feltételei, a jogosult országok köre és az eljárás részletei is változhatnak a következő hónapokban.

Ez az a pont, ahol őszintének kell lenni: a mai állapot pillanatkép. Aki hosszú távra tervez külföldi munkaerővel, annak nem elég a mostani szabályt ismernie – a jogalkotási irányt is figyelnie kell. A rendelet és a kormányhatározat szövege a Nemzeti Jogszabálytárban és a Magyar Közlönyben érhető el hitelesen; a napi szintű alkalmazási kérdésekben az OIF ad iránymutatást.

Gyakori kérdések

Mikortól nincs új vendégmunkás-engedély?

2026. június 6-tól. Ettől a naptól új vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelem nem nyújtható be, mert nincs hozzá jogosult harmadik ország.

Elveszik a dolgozóm meglévő engedélye?

Nem. A 2026. június 6. előtt kiadott engedély az érvényességi ideje végéig jogosít tartózkodásra. A változás nem visszaható hatályú.

Meghosszabbítható a régi vendégmunkás-engedély?

Igen. A 2026. június 5-én érvényes engedéllyel rendelkező személy a hosszabbítást vagy ismételt kiadást a korábbi szabályok szerint kérheti – de a lejárat előtt, időben.

Hozhatok még be egyáltalán külföldi munkaerőt?

Igen, foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, a jogosult harmadik országok állampolgárai köréből. Ezt a jogcímet a rendelet nem érinti.

Mely országokra vonatkozik a foglalkoztatási célú engedély?

A szakmai sajtó szerint jelenleg Georgia, Örményország és a Fülöp-szigetek érintett. A pontos, aktuális kört mindig az OIF hivatalos tájékoztatójából ellenőrizze.

Mi történik a folyamatban lévő kérelmemmel?

Ha a kérelmét benyújtotta és a díjat legkésőbb 2026. június 5-ig megfizette, az eljárását a jogszabályváltozás nem érinti.

Miért szűnt meg a vendégmunkás-engedély?

A rendelet indokolása szerint a cél a vendégmunkások tömeges beáramlásának visszaszorítása és a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése.

Változhat még a szabályozás?

Igen. Az 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat a teljes szabályozás soron kívüli felülvizsgálatát rendelte el, így további változások várhatók.

Amit érdemes átgondolni: a vendégmunkás-stop nem tiltás, hanem egy jogcím kiürítése – és épp ezért kezelhető rosszul. A cégek, amelyek pánikba esnek a meglévő dolgozók miatt, feleslegesen aggódnak; a cégek viszont, amelyek nyugodtan ülnek egy közelgő lejáratú engedélyen, valódi kockázatot vállalnak. A különbség nem a jogszabály ismeretében van, hanem a saját állományuk határidőinek ismeretében.
Források

  1. 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelet a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról – njt.hu
  2. 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról – njt.hu
  3. Magyar Közlöny 2026. évi 64. szám (átmeneti rendelkezések) – magyarkozlony.hu
  4. 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat a foglalkoztatási szabályozás felülvizsgálatáról; Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatói – oif.gov.hu

Ez a tájékoztató általános jellegű, a közzététel időpontjában elérhető jogszabályi állapot alapján készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A jogosult országok köre és az eljárási feltételek változhatnak; konkrét ügyben kérjen egyedi szakvéleményt ügyvédtől, és ellenőrizze a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint az OIF hivatalos tájékoztatóit.



Hasznos információk

Miért fontos a migrációs jogi tanácsadás vállalkozóknak?

Üdvözöljük Önt, kedves leendő vagy már működő vállalkozó! Ha külföldiként gondolkodik azon, hogy céget alapítson vagy már működtet is egyet Magyarországon, valószínűleg már találkozott azzal, hogy a jogi környezet néha bonyolultnak tűnhet. Különösen igaz ez a migrációs jogra, amely sokkal több, mint csupán egy vízum vagy tartózkodási engedély megszerzése. Éppen ezért szeretnénk Önnek bemutatni, miért […]

0
0
17

Hogyan szerezhet tartózkodási engedélyt vállalkozóként?

Gondolkodott már azon, hogy vállalkozásba kezdene Magyarországon, de bizonytalan a tartózkodási engedély megszerzésének folyamatában? Nos, nem Ön az egyetlen! Magyarország, egyre pezsgőbb gazdaságával és stratégiai elhelyezkedésével, mágnesként vonzza a külföldi vállalkozókat, akik itt szeretnének új életet és üzletet felépíteni. Tudjuk, hogy az indulás ijesztőnek tűnhet, tele jogi és bürokratikus akadályokkal. De mi itt vagyunk, hogy […]

0
0
40

Mi a teendő, ha elutasítják a tartózkodási engedély kérelmét?

A szívébe markoló, kellemetlen hír érkezik: a magyarországi tartózkodási engedély kérelmét elutasították. Ilyenkor könnyű kétségbe esni, elveszettnek érezni magát, hiszen a jövője, a tervei hirtelen bizonytalanná válnak. Mélyen megértjük ezt az érzést. Azonban fontos tudnia, hogy az elutasító döntés nem feltétlenül a történet vége. Van megoldás, vannak lépések, amelyeket megtehet, és mi itt vagyunk, hogy […]

0
0
132

Hogyan működnek a környezetvédelmi felelősségi eljárások?

A gyártó vállalkozások számára a környezetvédelem már rég nem csupán egy divatos téma, hanem szigorú jogi és gazdasági realitás. Egyre gyakrabban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a környezeti károk megelőzéséért és elhárításáért való felelősség komoly pénzügyi terhet és reputációs kockázatot jelenthet. Elengedhetetlen tehát, hogy minden gyártó vállalkozás tisztában legyen azzal, hogyan működnek a környezetvédelmi felelősségi […]

0
0
27

Mikor kötelező környezetvédelmi hatásvizsgálat?

Az ipari vállalatok világa sosem áll meg, folyamatosan fejlődik és változik. Ezzel párhuzamosan azonban a környezeti felelősségvállalás és a jogszabályi megfelelés is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Nem csupán egy adminisztratív teherről van szó; a környezetvédelmi előírások, különösen a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) megértése és időben történő elvégzése kulcsfontosságú lehet cége hosszú távú sikeréhez, a súlyos bírságok […]

0
0
76

Banki megfelelőség: hogyan kerülhetők el a szankciók?

A mai pénzügyi világban a bankok és fintech cégek folyamatosan szigorodó szabályozási környezetben működnek. A digitalizáció felgyorsulása, az új technológiák térnyerése és a globális pénzügyi bűnözés elleni harc mind hozzájárul ahhoz, hogy a banki megfelelőség már nem csupán egy jogi előírás, hanem a működés sarokköve és a bizalom alapja. Az elmúlt években a szabályozó hatóságok, […]

0
0
31

Bankhitelszerződés módosítása: mikor lehetséges?

Az élet tele van váratlan fordulatokkal. Egyik nap még stabilan állunk a lábunkon, tervezzük a jövőt, a következőn pedig olyan kihívásokkal szembesülhetünk, amelyek felülírják a korábbi számításainkat. Egy hitel felvételekor, legyen szó lakáshitelről, személyi kölcsönről vagy bármilyen más finanszírozásról, mindenki igyekszik alaposan mérlegelni a lehetőségeit. De mi történik akkor, ha az élethelyzetünk megváltozik – elveszítjük […]

0
0
68

Mikor sérül a jóhírnév a polgári jogban?

A jóhírnév az egyik legértékesebb vagyonunk, mégis gyakran figyelmen kívül hagyjuk, egészen addig, amíg valaki meg nem sérteni azt. Egy élet munkájával felépített reputáció pillanatok alatt romba dőlhet egy valótlan állítás, egy rosszindulatú pletyka vagy egy felelőtlen megjegyzés miatt. Magyarországon a polgári jog széleskörű védelmet biztosít a személyiségi jogoknak, ideértve a jóhírnevet is. Fontos tudnia, […]

0
0
166

Mi minősül kábítószer-birtoklásnak?

Amikor az ember büntetőjogi eljárás elé néz, az egyik legmegterhelőbb és legbizonytalanabb élethelyzetbe kerül. Különösen igaz ez, ha a vád kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményre vonatkozik, hiszen a jogi következmények rendkívül súlyosak lehetnek, alapjaiban befolyásolva az ember jövőjét és szabadságát. A „Mi minősül kábítószer-birtoklásnak?” kérdésre adott válasz korántsem egyértelmű, a jogi értelmezés és a konkrét esetek körülményei […]

0
0
884

Mi minősül tisztességtelen piaci magatartásnak?

A mai gyorsan változó és rendkívül versengő piaci környezetben minden vállalat alapvető érdeke, hogy ne csak sikeresen működjön, hanem tisztességesen is. A piaci szabályok betartása nem pusztán jogi kötelezettség, hanem a hosszú távú siker és a jó hírnév záloga is. De vajon pontosan mi minősül tisztességtelen piaci magatartásnak, és miért elengedhetetlen, hogy a cégek és […]

0
0
43

Mit jelent a polgári kártérítési kötelezettség?

Előfordult már Önnel, hogy egy váratlan esemény, egy baleset, egy rosszul végzett munka vagy akár egy egyszerű figyelmetlenség miatt kár érte? Talán nem is gondolta volna, de az ilyen helyzetekben gyakran felmerül a polgári kártérítési kötelezettség kérdése, ami alapjaiban határozhatja meg a helyzet rendezését. Nincs egyedül, ha bizonytalannak érzi magát a jogi útvesztőben, hiszen a […]

0
0
57

Milyen jogai vannak a kisebbségi részvényesnek döntő helyzetben?

Gondolta már, hogy kisebbségi részvényesként csupán sodródik az árral, miközben a többségi tulajdonosok hozzák meg a vállalat számára kulcsfontosságú döntéseket? Sokakban él az a tévhit, hogy a kisebbségi részesedés csekély befolyást jelent, különösen akkor, ha „döntő helyzetről” van szó – legyen szó stratégiai irányváltásról, jelentős akvizícióról vagy éppen a cég eladásáról. Azonban tévedés azt hinni, […]

0
0
43
Összes cikkhez